Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. március 18., VII. rendes ülés
- 5 -Dékánt A rektori értekezlet előtt beszélt Simonovicsnóval ,aki megkérte, hogy a FŐM óhaját tolmácsolja a Kar felé, hogy miután elsőizben van államvizsga, lehetőleg ne terheljük a hallgatókat olyan anyag megtanulásával, amit nem hallgattak az egyetemi előadások során. Legfeljebb kimennek az egyetemről olyan hallgatók, akiknek egy-egy dologban hiányos az ismeretük, hisz úgyis hiányosl Most miután felmerültek ezek a kérdések, kéri azokat a tanszékvezetőket, akik a hallgatók által eddig nem tanult anyagot pótoltatni kivánják, az anyag nagyságát tárgyalják meg a Módszertani Bizottsággal. Dékán megemlíti, hogy a miniszteri ankéten a Természettudományi Kart se kiemelő, se elmarasztaló megjegyzés nem érte. Ebből arra következtet, hogy a FŐM, Karunk munkájával megvan elégedve. Leszögezte a Miniszter, többek között, hogy tömegmunka vállalása az oktató-kutató munka rovására megy. A jövedelmező nellékmunka keresése és vállalása nem engedhető meg. Szalay László docensi Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy vannak olyan oktatószemélyzeti tagok a Kísérleti Fizikai.Intézetben, akiket azzal a Í altétellel kapott meg az intézet, hogy néhány órát középiskolában is anitsanak. Szőkefalvi-Nagy Béla professzori Súlyos dolog az asszisztencia munkával való túlterhelése a másfél állásokkal. Azonban elég súlyos egyes professzorok elfoglalása is olyan munkákkal, amelyek kutatási idejüket elveszik. Nem helyes a kiváló munkaerőkkel mablógazdálkodáat folytatni. Dékánt Ezeket be kell jelenteni a Dékánnak a akkor úgy fogunk gazdálkodni az állásokkal, hogy végzős hallgatóink közül elsősorban odaadunk középiskolai kádert, ahol ezek az egyetemi oktatók tanítanak. Fodor professzort A miniszteri értekezletnek nagy pozitívuma volt az, hogy a kritikai szellemet igyekezett meghonosítani, amire az ilyen típusú ankéteken eddig nem sok példa volt. Az ott kialakult vita során viszontbirálattal is éltek a résztvevők. A FŐM működése biztató a jövőre nézve, mert sokkal közvetlenebb értekezletek fognak lezajlani és amint az ott kialakult,m Minisztérium fejlődése, módszertani előrehaladásának jele az, hogy egy ilyen ankéton igen sok kérdést maga a Miniszter is a főosztályvezetők is saját tapasztalataik alapján tártak fel. Azonban a Minisztérium nem tárta fel mélyen járó problémáinkat,hanem sokszor tüneti, kisebb fontosságú kérdéseket hozott előtérbe. Ezt az értekezleten ia elmondtam. A Szegedi Egyetemet és személyemet érintő kritikából mindazt ami konkrétum, elfogadtam és javítani igyekszünk rajta. Mint Rektor, hibámat abban látom, hogy a gazdasági apparátus gyengesége miatt igen sokat kell még mindig gazdasági ügyekkel foglalkoznom, s az oktatás elvi kérdéseit, a módszertani problémákat csak a II.félévben kezdtem nagyobb súllyal felvetni. A gazdasági vonal tervszerütlenül dolgozik. Megvizsgáltak, hogyan lehetne javítani munkáján. Elsősorban is munkaterv készítésére szorítottuk sá a gazdasági apparátust. Nemcsak az származik abból, hogy a gazdasági apparátus nem működik jól, hogy tudományos és oktató munkánkat helyenként hátráltatja, hanem ez kihat & rektori. munkákra is, mert sokkal inkább az Bgyetem műszaki fejlesztésének eddig egyébként eredményes feladatai foglalják le a Rektort, amelyek miatt nem lehet a Rektor az Egyetemnek olyan mértékben vezetője, mint ahogyan az szükséges. A másik kérdés ami a FŐM kritikában széles nyilvánosságra került, hogy"a Rektor nem ismeri eléggé az Egyetem ügyeit?. A kritika e részét túlzottnak tartja, mert a statisztikai és a gazdasági igazgatás problémáján kivül ezt konkréten asm támaszt ja alá. aem^c » Az értekezlet igen jó és termékeny volt abból a szempontból, hogy őszinte módom, megmondták a résztvevők & hibákat amiket láttak saját maguk
