Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. február 18., VI. rendes ülés

a címek amelyek a programmban szerepelnek. Az lenne a leghelyesebb,ha a professzorok a vizsgázókat tájékoztatnák afelől, hogy a tételek milyen követelményekét támasztanak a vizsgákon?

Szőkefalvi professzor: Nem lenne ajánlatos pontosan körvonalazni,hogy a kérdések mit takarnak, mert ez veszélyeztetné a vizsgák komolyságát.

Nem lenne helyes ha a kérdéseket aszerint csoportosítanák, ahogy az egyes előadásokból adódtak. Szeretné ha egységes álláspont alakulna ki.

Szabó professzor: Ezt a problémát is össze lehetne foglalni abban,hogy a kérdés módja milyen legyen. Egy kollokvium legyen, vagy a hallgató szakmai intelligenciájának vizsgája?

Pécsy. Márton: Szeretné az államvizsga előkészítéssel kapcsolatban a Minisztérium elgondolását tolmácsolni:

Ábrahám professzor előadványában felveti azt a gondolatot, hogy havonta egyszer konferenciát tartsanak._ Ezt helyesli. Egyes tanszékeknek különösen komoly feladata lesz az államvizsgára való előkészítés során.Sok függ attól, milyen az államvizsga tematikája. - Saját területén - megegyezik a tematika a tantárggyal. Az egész IV. év anyagából kell összefoglaló képet nyújtani a vizsgázónak. Az egész anyagon súlypont szerint kell a hallgatókkal végigmenni. A vizsga során pl. leiró földrajzból nem fog annyit kérdezni Délamerikáról ,mint a népi demokratikus országokról és a Szovjetunióról. Ugyanezt a kérdést úgy képzeli el megoldani matematikából, hogy a legdöntőbb kérdéseken legyen a hangsúly, a hallgatóknak az irodalom olvasását az államvizsgára való készülés előtt közvetlenül nem ajánlja. Ez az idő arra szolgáljon ,hogy konkrét adatokat sajátítsanak el. A módszer olyan legyen, ahogy egyrészt már a javaslatban is szerepel, szemináriumi gyakorlatokon keresztül nyújtsunk többet, de helyes amit Greguss professzor vetett fel,hogy a hallgatókkal a tanszemélyzet külön is foglalkozzék. Lényeges az ütemterv betartása. Minden tanszéknek világos képe kell,hogy legyen arról, hogy halad a hallgatóság. Nem fordulhat elő, hogy az államvizsga előtt 3 héttel pl. 4- heti anyag legyen hátra. Az államvizsga jellegére nézve természetes, hogy nem kollokvium. A nagy összefüggéseket kell szem előtt tartani. Konkrét tudást kell a hallgatóktól kapni. Azt az anyagot,amit a IV.évesek a képzés folytán nem hallhattak, nem követelhetjük meg az államvizsgán.

Kéri a professzorokat, hogy mivel első Ízben kerül so r az államvizsgák bevezetésére, és látják, hogy ez a színvonal emelését szolgálja,tegyenek meg mindent a vizsgák sikere érdekében és nyújtsák a lehető legnagyobb segítséget a hallgatóknak.

Fodor professzor: Pécsy elvtárssal egyetért, nemszabad fennakadni címszavakon. Probléma van bőven, a hallgatóság is kissé zavarban van,de örömmel vehetik és tehetik magukévá a FŐM. álláspontját.Elsőizben van államvizsga,tűreÍmesen kell kezelni a hallgatóságot, az eredmény azon fog múlni,hogy a vizsgáztatók mennyire tudják a hallgatóság tudását felszínre hozni. Ez nemcsak a hallgatóság vizsgája, hanem a vizsgáztatóké is.

Dékán: Megállapítja,hogy a kari tanácsülésen elhangzottak szerint a következő határozat alakult ki:

Nemlehet kérdezni az államvizsga során olyan anyagot, amelyet a vizsgázók nem hallgattak.az előadáson.

Kéri ennek tudatosítását.