Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. február 18., VI. rendes ülés

Javaslatot tesz az Államvizsga Bizottságok tagjaira nézve, megjegyezve, hogy a rendelet szerint vizsgabizottsági tagok csak professzorok vagy docensek lehetnek, de mivel a bizottságok ilyenképeni összeállitása ne-, hézségekbe ütközne, és a Minisztérium hozzájárult, helyenként adjunktusokat is be kell vonni a bizottságokba.

Fodor professzor: Ha a FŐM. hozzá is járulna ahhoz, hogy adjunktus és tanársegéd is lehet vizsgáztató, nem helyeselné elvi szempontból. Kéri, hogy a Kar ne éljen ezzel a lehetőséggel, mert igen nyomás okok szólnak a mellett,hogy professzorok és docensek legyenek az Államvizsga Bizottságok tagjai és vizsgáztatói. Sokkal nagyobb1 súlya van a hallgatóság felé az,államvizsgának, ha professzor vagy docens a vizsgáztató. Igen értékes Ábrahám professzor .elaborátuma és alaposan hangsúlyozta az államvizsgáik jelentőségét. Az államvizsga szintjén, ahol az anyagot magasabb fokon kell szintetizálni, professzort kell vizsgáztatónak jelölni. 1

Szabó professzor: Gélszerű lenne a szakdolgozatok nagyságának megjelölése. Kern volna célszerű azt kivánni, hogy a szakdolgozatoknak pályamunka jellege legyen. Az átlag ugyanis nem tudná ezt a nivót elérni.

Fodor professzor: Egyetért Szabó professzorral, hogy nem-kivánatos túlzottan nagy igénnyel fellépni a hallgatósággal szemben, de nem elégedne meg azzal, hogy a hallgató csak a szaklaboratóriumi munkájáról adjon beszámolót, hanem a hallgató irodalmi ismeretéről tájékozódást kell szerezni. Hallgatóink később sokkal nehezebb körülmények közé kerülnek s ha tudományos nóvumot nem is kivárnunk tőlük, legyen a szakdolgozat terjedelme’ 20-50 oldal között. A forma legyen olyan, mint egy pályamunka, azért, hogy a legjobbakat pályamunkaként lehessen majd benyújtani. Hisz Karunk egyik ereje volt - országos viszonylatban is - a pályamunkák sikere. A pályamunkákra súlyt kell helyeznünk.

Greguss professzor: Itt figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a

IV. évesek csak most értesültek arról, hogy államvizsgát kell tenniök, illetve szakdolgozatot kell késziteniök.

Dékán: Nem m0st értesültek róla, mert ő már kellő időben figyelmeztette őket arra.

Kalmárné: Novemberben hozta az első biztos hirt és azóta a hallgatóság az államvizsga problémát,mint biztosat kezelte.

Mezősi: Fodor és Szabó professzorok elgondolását a szakdolgozatokról, a miniszteri rendelet is fedi.

Vigh antal DISz képviselő: IV.éves vegyészektől hallotta,hogy szeretnék a vizsgaidőszak meghosszabbitását.

Mezősi: Ezt a kérdést a szakprofesszorok kellően megvitatták és a vizsgaidőszak meghosszabbitása azt jelentené,hogy két hétre eső óraszámot be kellene iktatni a szorgalmi időbe.

Fodor professzor: A segitás módjáról kellene még határozni. Saját tanszékén. az a helyzet? hogy az államvizsgákra való felkészülés ellenőrzéséért az osztályfőnökök felelősek. 17 hallgatóról van szó, ezért feltétlenül kivánatos, hogy több csoportba legyenek beosztva. Azokat állitja be segitőül, akik az új jegyzetkészités folytán jobban ismerik az anyagot. Az osztályfőnökökön kivül Tóth adjunktus és Sirokmán tanársegéd fog foglalkozni a hallgatósággal.

Kalmárné: Azon az értekezleten,amit a hallgatóknak az államvizsgákkal kapcsolatban tartottunk, a legfontosabb probléma az volt,mit jelentenek