Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. február 4., II. rendkívüli ülés

- 2 -zott. Fodor professzor: Horváth Erzsébet kiváló munkájáról nem először hal­lunk. Á hallgatókba* való viszonya igen jó. A Módszertani Bizottság előadásai során meglátogatta, s módszertani szempontból elvileg ve­tette fel a kérdést, helyes-e, hogy Horváth Erzsébet - fiatal tanárse­géd létére - a hallgatóságot tegezi, kereszt-, sőt becenevükön szólít­ja? Koch professzor: Horváth Erzsébet előadását Kiss József docens látogat­ta meg és hibául rótta fel a Fodor professzor ur által is felsualitet­­teket. Megjegyzi, hogy ő maga is tegezi a hallgatóságot - és ezért mea kulpázik is - de ezzel a tegeződéssel sikerült olyan családias han­gulatot teremteni, amely az Ásványtani Intézetben van s amely a hallga­tóság második otthonává vált. Koch professzor úgy gondolja, ha a tege­­ződés nem megy a tekintély rovására, akkor az ellen nem merülhet fel kifogás. 1929 óta egyetlen egyszer sem fordult vele elő, hogy bárki is visszaélt volna azzal. Dékán: Legutóbbi kari tanácsüléskor itt járt a FŐM kiküldötte: Kovács Ferenc elvtárs és szintén kifogásolta, hogy a professzorok és az asz­­szisztencia hivatalosan is tegezik a hallgatóságot. 0 maga sem helyesli, mint ahogy már egyizben a kari tanácsülés leszögezte, elvtársias,kor­rekt, tiszteletet megadó magatartásra kell a hallgatóságot nevelni.Véle­ménye szerint a helyes ut az lesz, ha a jövőbeni I,éveseket nem fogják tegezni. Fodor professzor: Lényeges probléma az oktató és a hallgatók egymáshoz való viszonya. Más a helyzet ha Koch professzor tegezi a hallgatóságot, mintha Horváth Erzsébet, akinél az a veszély fenyeget, hogy visszatege­zik, $mi esetleg később súlyosabb fegyelmezetlenségeket vonhat maga u­­tán. 0 egy fiatal tanársegéd, aki más megitélés alá esik, mint egy idő­sebb professzor. A II. félév megnyitó ünnepségén ő maga is tegezte az ifjúságot, amiért most önkritikát gyakorol, - mondja Fodor professzor­­de hangsúlyozza, hogy ez mégis más, mint ha a fiatal tanársegédek tege­­ződnek. 1' Ábrahám professzor: Intézetében is előfordult, hogy egyik tanársegéd tegezte a hallgatóságot. Felkérte, hogy hivatalos elfoglaltság alkalmá­val mellőzze ezt a gegszólitási formát, figyelmeztetését az illető ma­gáévá tette s azóta tegeződés ebben a viszonylatban megszűnt. Greguss professzor: Éppen Tury elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság tit­kára volt az, aki egyik kari tanácsülésünkön súlyos hibául rótta fel, hogy a hallgatók a fiatal tanársegédekkel hivatalos elfoglaltság alkal­mával tegeződnek. Ez előbb-utóbb a régi”uraa-bátyámM viszony kialaku­lásához vezetne. Fodor professzor: Dékán elvtárs álláspontja a helyes, meg kell szüntetni a tegeződést! Azonban nem mereven, azonnal beszüntetni, hanem a jövőben az egyetemre kerülő uj hallgatókkal nem szabad a tegeződést megkezdeni. Dékán: Kéri a Kar tagjait, ezt mint kari határozatot szíveskedjenek tudo­másul venni. Szabó professzor: A Módszertani Bizottság elnökének előterjesztésével egyetért. Két személyt kiván még megemlíteni és intézetéből jutalomra javasolni, az egyik Lakatos Béla tanársegéd, a másik Huhn Péter docens. Lakatos Béla egy igen nehéz tárgyból egész intenziv konzultációs rend­­szert létesített. Állandóan konzultált a hallgatókkal. Nem éppen a leg­szerencsésebb csoportot kapta ebben az évben, ennek ellenére igen kie­légítő, jó eredményt ért el csaportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom