Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. március 27., VII. rendes ülés

6 "i ~L o . *. .sz.melléklet a .jegyzőkönyv. ...*.. .pontjához. Másolat. Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézete Szeged, Dóm-tér 2/a. Telefon: 42-27.- - - 235 D/1952.anal.sz. Tisztelt Kar! Á Kar I. félévi munkatervének 14. pontja alapján a február havi tanács­ülésünkön beszámoltam a Kar egyes tanszékein folyó tudományos munká­ról, illetve ennek nyomtatásban közölt eredményeiről, a Kar tudományos személyzete által tartott előadásokról és a tudományos munkát elsősor­ban elősegitő folyóirat állományukról. Szén jelentésemet a következők­ben - a kari határozatnak megfelelően - néhány megjegyzéssel kivánom kiegészíteni, amelyben az egyes tanszékek tudományos kutató munkájá­nak perspektíváival, az elmélet és a gyakorlat kapcsolódásával fogok foglalkozni. Sz az előadó számára kétségtelenül nehéz feladat egy olyan karban, ahol annyira heterogén tudományágak vannak képviselve, mint nálunk, a szó szoros értelmében polihisztornak kellene lenni, hogy az egyes tanszékek tudományos munkájához csak távolról is hozzászólhas­sak. Éppen ezért referátumomban - támaszkodva elsősorban az egyes in­tézeti igazgatók által a szakmai tájékoztatókon adott alapokra - mint kívülálló megfigyelő csak a legnagyobb összefüggésekre mutathattok rá. A biológiai intézetek, amelyekhez a szakmai tájékoztató keretében a Földrajzi, Földtani és Ásványtani intézetek is csatlakoztak, olyan tu­dományos kérdésekkel foglalkoznak, amelyeknél a gyakorlati jelentőség kétségen kívülálló és azonnal szembetűnő. Ábrahám professzornak az idegekre és idegvégződésekre vonatkozó összehasonlitó szövettani vizs­gálatai nemcsak a beidegzés mechanizmusának tudományos problémáját van­nak hivatva felderiteni, hanem kitűnő szempontokat adnak a gyógyitás számára is. Az egyes témaköröket itt természetesen nem részletezve, meg kell állapitanunk azt, hogy az a nagy technikai és elméleti tapasz­talat, amellyel az Általános Állattani és Bilógiai Intézet igazgatója rendelkezik, alapvető fiziológiai probléma megoldásához van hivatva hozzásegiteni. A vizsgálatok perspektívája rendkívül széles, mert a bőr érzetektől a belső szervek, a gyomor, a lép és a véredények beidegzésé­nek problémájáig terjed ki és ezek kapcsolatban vannak a Pavlov-Spe­­ransky féle nervizmus elméletével. A fő tudományos téma mellett az intézet kutatásának még hidrobiológiái és kísérleti biológiai vonalai is vannak. Tizeket sokrétűségük folytán munkaközösségek dolgozzák ki. Hendkivül hasznos és példamutató az in­tézetnek a többi hazai rokonintézettel kiépített kapcsolata, amely kétségtelenül hozzájárult a munka eredményességéhez. A Növénytani Intézet legfőbb témaköre a xilotomiai vizsgálatok, amelyek­­nek a tanszék világszerte ismert és elismert székhelye, üzen kutatások eredményeképen közzétett alapvető munkák oly nagy elismerésben része­sültek a nemzetközi kritika részéről, hogy folytatásuk és befejezésük elsőrendű tudományos érdek. Felesleges itt hangsúlyoznom ezen vizsgá­latok tudományos jelentőségét, de mégis rá kell mutatnom, hogy ezeknek ma már geológiai, közelebbről széngeológiai jelentőségük is van, továb­bá adatokat szolgáltatnak az Alföld erdőtörténeti vizsgálataihoz is. iázen fa-szövettani kutatások fogják talán a különböző fák ragasztási problémáit is a megoldáshoz közelebb hozni. Az intézet másik fő kutatási iránya a növények élet- és fejlődéstaná­val kapcsolatos. Ah itt. megoldásra váró kérdések, mint pl. a fénystá­diumra, ill. nyugalmi állapotra vonatkozó kísérletek nemcsak a növény fiziológiájához fognak adatokat szolgáltatni, hanem közvetlen gazda­sági jelentőségük is van. A virusok kutatása ma a biológiának egyik legidőszerűbb problémája és ez a növénytani tanszék keretében is helyet talál. A meghonositásokra vonatkozó kísérletek pedig a micsurini elvek­nek a hazai gyakorlatba való átültetését jelentik. Bekapcsolódott az

Next

/
Oldalképek
Tartalom