Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. március 27., VII. rendes ülés
intézet a gyapot-kisérletekbe is és állandó kapcsolatot tart fenn a vásárié lykutafci Gyapot Kísérleti Állomással. Az Embertani Intézet tudományos kutató munkája kisebb kaliberű, de rendkívül kívánatos tenne, ha Bartucz professzor nagy tudományos tapasztalatait nagyobb számú tanítványnak adhatná át. A Földrajzi Intézet fő témája a rajon-kutatás. Ennek célja hazánk földjének tájegységekre való felbontása, de nem önkényes vonalaknak a meghúzásával, hanem a természetes alapszerkezet figyelembevételével én a térszerinti jelenségeknek a szintézisével. Ez ma nemcsak a modern földraj zkutatásnak egyik alapvető feladata, amikor a Eöld egy darabját szintetikusan akarjuk áttekinteni, hanem a helyes gazdasági élet kialakításának is alapját képezi. A Földrajzi Intézet geológiai, geomorfológiai kutatásainak témája az Alföld epirogén és tektonikai emelkedésének és sülyedésének vizsgálata is. Ezek a kutatások, amelyek lényegesen hozzá fognak járulni azrÁsványtani és Földtani Intézetekhez is. Azt hiszem semmi komoly akadálya nem lesz Frinz professzor ur azon kívánságának, hogy ezeket a kutatásokat az említett intézetekkel együtumüködve folytathassa. A Földrajzi Intézet harmadik témája a mikroklimakutatás, ezzel a világszerte megindult kutatási folyamatba kiván bekapcsolódni,/pl. az erdők szélvédő hatása./ A Földtani Intézet első kutatási területe ugyancsak az Alföld, a Duna- Tisza közének föltérképezése, - amely eddig teljesen hiányzott - amelyet az intézet a kutatás komplex voltára való tekintettel számos munkatárssal hajt végre. Az Állami Földtani xntézet szervezésében 1951-ben az Észak-Alföld, és Űél-Dunántul került sorra. Ehhez kapcsolódik az Alföld rétegtani szintezése. Miháltz tanszékvezető docens külső munkatársakat az általa kidolgozott uj kutatási módszerekre személyesen maga t&nitott be. hazánk ezen centrális területének minél behatóbb ismeretének fontosságát azt hiszem, felesleges bővebben hangsúlyozni. Az Ásványtani Intézet akadémiai témája az 1952. évben a vasércek hazai rendszeres feldolgozása volt, amelynek eredménye az Algirban tartandó nemzetközi geológiai kongresszus programmján is szerepel. Az .1951. esztendőben a magyar bányahelyek mangán érceivel foglalkoztak kristqdlográfiai, kémiai, genetikai és geológiai szempontból. Kétségtelenül nagy jelentősége van annak, ha ismerjük a hazai mangánérdeket a tudomány minden szemszögéből, de ezeknek a vizsgálatoknak igen nagy technológiai jelentőségük is van, mert ez lehetővé tette az ércdusitó berendezés nagyobb hatásfokú működését. Az eredmények összefoglalása az Akadémia legutóbbi Itfagyhetén szerepelt. Az intézet másik akadémiai témája a szivárgó viz hatása a szulfidos ércekre , amely úgyszólván egy geokémiai kisérlet laboratóriumi keretek között. Az eredmények a bányavizek hatásának mechanizmusára vannak hivatva feleletet adni. A harmadik téma a Tisza és Maros lebegő és oldott hordalékának mennyiségi és minőségi vizsgálata. Közben az intézet számos kisebb, de szükséges témával is foglalkozott /Az ásványtan történeti és ásványtani szakszótár összeállitása/ és vizsgálati eljárásokat tökéletesítette. Az Általános és Fizikai Kémiai Intézet qiár több évtizedes spektroszkópiai irányú vizsgálatai az Összegyűjtött gazdag adatok alapján most kezdik meghozni gyümölcsüket. Kiss Árpád professzornak sikerült átfogó elméleteket kidolgozni a fényelnyelés mechanizmusára vonatkozóan, amelyekkel a különböző szerkezeti elemek hatása egységes nézőpontból értelmezhető. A vizsgálatok mind szélesebb és bonyolódottabb molekulákat jelentő területre terjednek ki. A kutatások eredménye kettős, mert a leszűrhető szabályszerűségek elméleti feltevések tisztázásához járulhatnak hozzá, de egyúttal gyakorlati fontosságúak is, ismeretlen szerkezetű vegyületek atomkapcsolódásainak megállapitását teszik lehetővé. Az intézet kisebb hémakörei a korrózió kutatás, ill. a száradó olajok helyettesítésével kapcsolatosak.__________________________________ _____ ________ r Alföldünk múltjának és jelenének ismeretéhez,már átvezetnek az
