Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. december 21., IV. rendes ülés

- 4 -szint van. Ezek az eredmények csak az állami földtani intézettel való szoros együttműködéssel voltak elérhetők s reméli, hogy a jövőben ez a kirendeltség még nagyobb eredményeket ér el. Örül, hogy Urbancsek személyével az intézet létszáma emelkedett. Szívesen látjs az együttműködést a földrajzi intézettel s annak felajánlja az adatok szolgáltatasát.

A földtani intézet beszámolóját a Kar hozzájárulásával a követi« zőkkel egésziti ki:w Az állami Földtani Intézet térképező- és fúrási munkáiból kapott anyag és adatoknak az intézetben! feldolgozása és tudományos kiértékelése az egyetemi földtani intézetMtfckadémiai terv témájaként folyik,mint "A negyedkori képződmények szintézise” című tervtéma. Ehhez Míhaltzon ki©

vül Ungár Tibor tanársegéd, Antalfi Sándor demonstrátor, valamint M.Faragó Mária akadémiai célhitelből dijazott alkalmi munkaerő vesz részt. Mihálth főképen a földtani szelvények szerkesztését, továbbá az összes vizsgálatok réfiegtani kiértékelését végzi, TJngár a rétegtani megállapításokhoz szükséges üledékkőzettani friz agáié toka t, Antalfi a furésminták c s igamar a dvénya» inak meghatározásét, M.Faragó Mária pedig a furésminták pollenanalitikai vizsgálatát végzi,

A beszámolóban ismertetett tudományos megállapítások ezeknek a vizsgálatok» nak az eredményei.

A növénytani intézet munkájáról Szálai István számolt be, mivel az intézet igazgatója nem jelent meg az ülésen.

Greguss Pál intézetigazgató a fenyőfélék xilotomiájával foglalkozik, a dunatiszaközi fúrások faanyagánakvizsgálatával pedig a földtani intézet munkáját is segíti.

Kapcsolatban van a lemezgyárral is és kutatja a gyár felkérésére, hogy miért nem ragad a nyárfadeszkéra a furnirlemez.

Szalay István 1. a mezőgazdasági intézet kérésére Simonnsics Pállal együtt vizsgálja, hogy bizonyos krumplinemzetségek miért hoznak cérnacsirát. Ehhez a témához október hó folyamán érkeztek küldemények. A vizsgálatok kutatják a szövettani elváltozásokat s a virus kapesolatait az elváltozásokkal.

2. Élettani témája a Phytomonas daganatképzése, ezt Lázár Gabriellával együtt vizsgálja. A Phytomonas egyes növényeken daganatokat idéz elő, másokon nem. Foglalkoznak azzal, hogy milyen mechanikai hatást fejtenek ki ezek a baktériumok. Egyes jelek toxikus hatásokra is mutatnak.

3. Az akadémia megbízásából foglalkozik azzal a problémával, hogy Csongrád megye erdőditóséhez milyen körisfák és mocsári tölgyek használhatók fel. Némelyek jól bírják a tiszamenti áradásos területeket, mások nagyon érzékenyek. A munka elvégzéséhez az erdőiga zga tósés ok segítségével mintegy 3o helyet jelöltek ki, figyeli a csírázást százalékot és xilotomiai vizsgálatokat is végez. A munkában Bértényiné, Simoncsics és Wagner Richard is

kö zr emükö dne k •

4. A fénystádiximos fejlődésre vonatkozó viz*gálatok elméleti témának indul* tak, az aladémia kívánságára azonban a gyapotot is bevették a kísérleti növények közé. Ezekben a kutatásokban Bertényiné a munkatárs. '

5. A burgonyán Simoncsiccsal végez fénystádiumos vizsgálatokat.

6. Azzal a témával is foglalkozik, hogy a május végén felszedett burgonyát hogyan lehetne azonnal ismét eredményesen elvetái. Tdajdonképen itt a nyugalmi állapot megtöréséről van szó. Ezen a téren is ért el eredményeket

s dolgozatát a növénytani társaságnál fogja bemutatni. Az eredmények még nem biztosak, mert későn küldték a vizsgáié ti anyagot, tavasszal

lesznek ■ végleges kísérletek.

7. Tavasszal a növény kortan! intézettel kollaborációs munkát le zdenek vlruskutatás érdekében. Remélik, hogy a sérült növényrész le amputálása után talán nem tud kifejlődni a virus. Az említett 7 téma kutatiát az akadémia jóváhagyásával végzik. Kutatásaikhoz üvegházra lenne szükségük.

Ezután Bodrogközi György számolt be röviden munkájáról. Foglalkozik a Sportpályafüvesités kérdésével, e célból több intézettel kapcsolatot tart fenn, köztük a közegészségügyi intézettel is. Unbellifera termésvizsgála-