Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. január 8., III. rendkívüli ülés

Greguss prcfesszor a vizsgáztatások alkalmával azt tapasztalta, hogy a jeles osztályzat nem fejezi ki egészen azt a tanulmányi eredményt, amelyet a hallgató kimutat; néha vannak egészen kiváló eredményt felmutató hallgatók, akiknek szintén csak jeles osztályzatot kell adni.

Dékán javasolja, hoey általában adjunk azoknak jót, akik tavaly jelest kaptak, -^zzel a ”jón egy igen jó minősítést fog jelenteni.

Kalmár professzor nem tud egyetérteni a dékán javaslatával, hogy a tavalyi jeles most jó .Leghelyesebb, ha a közepes osztályzathoz igazítjuk osztályozási rendszerünket, u.i. a közepes diák minden előadó előtt k&xxi®a közismert fogalom, tehát az ilyennek adjunk közepest, a nálánál jobbnak jót vagy jelest, a nálánál rosszabbnak pedig elégségest, vagy elégtelent. Ez persze nem azt jelenti, hogy igyekezzünk k® epes átlagot kihozni, mert hiszen ez csak a^kor vezet reális osztályzásra, ha közepes évfolyamról van szó. Amennyiben az évfolyam közepesnél jobb, természetesen reális osztályzás: mellett közepesnél jobb átlagot kapunk. Ha elfeledkezünk arról', hogy közepes osztályzat is van és túlsók jelest és jót osztogatunk, akkor liberálisan osztály zunk. Pontos azonban az, hogy mé^ most próbáljunk meg minden lehetőséget megadni a hallgatóságnak a jo előkészítésre a konzultációkkal. A gyenge hallgatókat hívjuk be meghívóval. Vegyük igénybe a Disz segítségét és kéri a Disz-t, hogy hívja fel a hallgatók figyelmét, vegyék igénybe a tanszék által nyújtott segítséget, konzultációkat, vizsgaelőkészito tanulóköröket és arra is, hogy az a tény, hogy ezeket igénybevették, nem hátrányt, hanem előnyt jelent a vizsgákon. Küzdjünk azok ellen a hangok ellen, amelyek a hallgatóság körében hallhatók voltak, hogy ne tanuljanak, mert úgysem buknak meg, különösen, hogy munkás és parasztszármazású hallgatók vagy szakérettségisek úgysem bukhat meg. Ez a népi demokrácia ellenségének hang ja . Ugyancsak, az ellenség tevékenysége az, hogy egyes hallgatókat siránkozásra késztet amiatt, hogy a vizsgaszabályzat szigorú. Természetesen szigorúbb,, mint a régi, hiszen a tanulmányi fegyelem megszilárdítása a célunk. Ä siránkozókat. kérdezzük meg, hogy mi a bajuk és panaszaikat orvosoljuk, adjunk nekik segítséget és igy pesz* szimizmusukat oszlassuk el.

Tüdős Disz kiküldött Ígéri, hogy a vizsgára előkészítő tanulókörök fel” használását feltétlenül propagálni fogják. Annakidején mondották, hogy a karácsonyi konzultációkat azért nem vette igénybe a hallgatóság,mert a hallgatok egyes tárgyakat még nem tanultak, igy pl. szerves kémiát és fizikát. így most januárban is tartunk közös konzultációkat, -^zek nagyon jók.

Sz Őkefa Ív i-Nagy Béla professzor kérdezi, hogy a kollokviumi jegyek be “ Írása az indexbe hogyan történjék, ha gyakorlat is van az eloadágokhoz .

Kalmárné osztályvezető azt mondja, hogy a vizsgarendelet erre vonatkozólag semmit sem tartalmaz. Ahol gyakorlat külön nincs, ott a gyakorlat érdemjegyét bele kell olvasztani az elmélet jegyébe.

Kalmár professzor javasolja, hogy kérjürika leckekönyv kollokviumi rovatába két rubrikát, hogy a gyaka- lat jegyét is külön fel tudjuk tüntetni.

Budó professzor kérdezi, hogy a kollokviumi időpont-változást csak a Tanulmányi Osztály Írásbeli engedélyével lehet-e elfogadni.

Kalmárné osztályvezető előadja, hogy a kollokviumra a Tanulmányi Osztály Írásbeli engedélyével lehet jelentkezni. A kérdéses hallgatóknak kérelmét a torlódás indokolta és emiatt megengedték, hogy kollokviumra