Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. január 8., III. rendkívüli ülés

- 17 -fO

jelentkezzenek. Megígéri, hogy a jövőben Írásban adnak engedélyt a hallgatóknak a kollokviumi jelentkezésre.

'105.

• * •

Kar a 3. tárgysorozati porit, az 1.félévi jegyzetkészítési munka megtárgyalására és a II.félévi jegyzetkészitési terv kidolgozására tér rá.

Dékán jelenti, hogy ennek a pontnak tárgyalására Sánta Lászlót, a jegyzet iroda vezetőjét is meghivta.

Kalmárné osztályvezető ismerteti a jegyzetkiadás terén érkezett uj miniszteri rendeletet. Megjegyzi, hogy a Tanulmányi bizottsággal történt megállapodás szerint nem kell a jegyzetet stenciles utón sokszoros ítani azoknál a kollégiumoknál, ahol a hallgatók száma 9-et nem Jhaladja meg.

Kalmár professzor közli Sándor György miniszteri főelőadó megjegyzése" it, aki szerint az ábrákat csak akkor díjazzák külön? ha az á&rák be” rajzolásához műszaki rajzoló szükséges. Meghívott előadónak csak külső előadó számit. Ha azonban a professzoroknak magas az óraszáma, ebben az esetben a Kar külön felterjesztésben kérheti a jegyzetkészítésért a rendeletben előirt díjazásban való részesítésüket, azokért az előadásaikért, amelyeket mint megbízott előadók tartanak. Azt hiszi, hogy nincs értelme díjazást kérni,olyan alacsony a díjazás • oldalanként 2.forint, holott például matematikai jegyzetért a gépiró is 1.5° forintot kap.

Jelenti, hogy ma érkezett egy rendelet a minisztériumból, hegy szólítsa fel az előadókat, minél több kéziratot juttassanak a jegyzetirodába, mert a jegyzetiröda munka nélkül áll. Kéri a professzorokat, hogy már a vakációban készítsék el előre a jegyzetek minél nagyobb részét és a kéziratot adják le minél előbb a jegyzet irodának.

Budó professzor jelenti, hogy a II. félévi jegyzeteket előre elkész itette, átadta a jegyzetek első felét és azokat visszakapta sürü sorban gépelten. így a jegyzet csaknem olvashatatlan, mert a fizikai jegyze“ tekbe sok beirás szükséges és ezért kéri, hogy a másfélsoros sorközt betarthassák. Most azt kéri, engedjék meg, hogy a 8U oldalas jegyzetet újra Írják stencilre.

SzÖkefalvi-Nagy Béla professzor csatlakozik Budó professzor kéréséhez.

Sánta László a jegyzetiroda vezetője előadja, hogy a sürü soros gépelésért nem a j egyzetirodát terheli a felelősség. A j egyzet irodát ellenőrizték és a VKlfi ellenőréinek kívánsága volt, hogy a jegyzeteket sürü sorban gépeljék. De ez a rendelet, amelyet december 22“én kaptam dióban, még a mai napig sem érkezett meg Írásban. Ezzel ellentétben telefonon utasítást kért a minisztériumból, hogy máásfélsaros génelést engedélyezzenek. A minisztérium az engedélyt megadta.

Dékán bejelenti, hogy Kar is tiltakozik az ellen,’hogy a jegyzet sürü sorral k ész üljön. Előadja, hogy a professzor is olvashat valamit ahhoz az anyaghoz, amit később, esetleg pl. csak májusban ad le. A professzor az újabb részt előadásába belefoglalhatja. Lehetőséget kell biztosítani a hallgatónak arra, hogy jegyzetében a sorok közé egy jelet tehessen és maganak feljegyezhesse a jegyzetben nem szereplő részt.

Kalmár professzor előadja, hogf^^^ridelet jelent meg, amely előírta, hogy sürü sorral nem szabad jegyzetet írni, mert ez áttekinthetetlen és használhatatlanná teszi a jegyzetet. Kéri, hivatkozzék a Kar erre