Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. április 24., VIII. rendes ülés
- z• Sieged, 1940, /magy&r kivonattal/ 'j A Tokaj-Hegyalja ksieti felében a legrégibb koiu vulkáni képződmény a Véa&rdo környékén lévő Uiroka, Somlyód és Koholva, £ hegyek kelet-nyu* gáti irányban helyezkednek el, ellentétben a területre jellemző KX-hNY, illetve ;.,«y-0K iránya törésvonalakkal, ahol a kitörési centrumok leginkább megjelentek. Legnam^obb részekre riolittufa tolepodett, mely kövületek alapján felső máditorran korú. A vidék uralkodó" felszíni képződményé is "egyúttal ez a kezet, mely igen változatos megjelenésű. a Nagy* hallgató hegycsoporttól dá Lro elterülő piroxeneii éa biotítos ami ibolandezit genetikai lag'a Nagyhallpsitó csoport andezitjével van össze fülkésben. 3 «Air ily holme c környékének kőzettani viszonyai. Acta min.petr.Yomua I. Szeged, 1943. /német kivonattal/ A Bodrogköz északi részében találjuk az apró vulkáni kúpokat,melyeket leginkább pleisztocén üledékek határolnak. A vulkáni képződmények korát nem ' Ifchat pontosan megállapítani, mert a kis felszíni kiterjedésben található jriolittufa kövüle'tmentes. Kőzettani kifejlődés azempontjábó l azonban nagyon hasonló a szomszédos Zempléni dzirethegyoég piroxenandezit jeihe z,melyek felső mediterran korúak. A riolittufa pedig a kompiéni :lz i ge the gyéé g szarmata riolittufáival azonositható leginkább. Kőzettani szempontból e~~ zek a képződmények ntm mutatnak nagy váltózatéeeégpt. Analízis alapján az itteni piroxenandezitek óe a mátrai hasonló kőzetek között nagy a nűennió* sag. Az 4. / Kapnikbányától keletre lévő terület geológiai viszonyai • Kázirat, Iparügyi Kiniaz tcri;jm^^br%amBo"l 1943-ban beadott So lontéa. Az itt zalaiba to eocén és oiigocéh képződmények egy közel EK-JNy irányú szinklinál is ban foglalnak helyet. .?«ckf>r valószinüleg egy szárazföldi periódus következe tt, amikoris elég intenzív kéregBOZ^sök történtek. A‘mi neonban natal o volt. mert a nomokkövek több helvon erősen kong-i nem ig»n océn képződményekre tufa telepedett és ennél sem* 4 nyomát se látjuk sem a gyűrődésnek, niíleg idősebb,míg & világos szürke, mindig zöldkő vésődött kőzetek fiatalabbak, hr> itt előforduló hidrotermális óreesedéa mindig es utóbbi kőzettel kapcsolatos. / • . iW 5. / Előzetes jelentés Borpatak és íÁposbftnya környékén végzett geológiai felvételről. Kézirat. Az Iparügyi Minisztérium megbízásából 1944-ben végtHt~Tél vé'ttfIről jelentés.* A szarmata képződmények a Jasko által «mii tett disz lokáció« zóna mentén kerültek a felszínre a Körte és óíogycrós hegyen kössél K-áy-i iramban.az alsó pannon agy ag a felszínen seholaem tál Álható meg, kutató aknákban áa tárókban azonban legtöbb helyen nyomára akadunk. Az andez^tea d&cittufa képződése után a vulkáni működés szünetelését jelzik a reá települt homokkő rétegek. A Körte hegytől É*ra a pannon homokkőben lignit rétegek vannak. Ezeknek gyakorlati értékük ugyan «érni, do iirnn fontosak, mint korjelzok. Az and stiles dacit vulkáni működéé ne k a korét Jaskú felső pannonban* teszi, szerintem azonban már az alsó pannon ma el kellett kezdőd ni, mert a Lápoakányái homokkő van. üdieron az andezité« duci ton k ovii Le te sen ismert felső pannon ekkor tehát ^ ^ I t a vulkáni működésnek már be kellett fejeződni.A homokkő képződése után lassú emeLkedéa volt, mert a közvetlenül roátelepü- Lc fio Útnak tufája mér sekély tengerbe hullott, többhelyen növény maradványokat tartalmaz, a terület' A-i részén minden bizonnyal még a riolit lávaömlés előtt dacit Ömlött a felszínre, amit több helyen piroxenande*it
