Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. április 24., VIII. rendes ülés

tört at. iíroet ho só hidrofornál is oldatok riolitokkal óu ducitokkal kapoac latosak.

6. / A fcnr pataki bányák bányagép lógiai viszonyai. Kési rat.

Miiá geológiai ismertetés után a Lipót és ”iksa bányák te tereinek helyzetét, melleVköze tét, ásványos felépítését tárgyalja a stand. Á te lárek ásványainak fonetikai sorrendje a következő: kvarc, pirit, kaikopirit,tétraedrit.ssfalerit, antimonit, pimtgirit,kálóit♦ Bar 0,2 ércesedóa a ric- 1 it erupöióval hozható kapcsolatba, ennek ellenére riolittut az egész tó* nyílban itera találkozunk. Valósaint tehát, hogy a riolitct a keskeny vulkáni csatornából az éret» lér teljesen kiszór ltot la. Ma már mindkét bánya kimerült. A Sorzús-Konláa, Zsófia és Ignác bálnák terme lésében és feltárásában ui lendületet adott az uj hatalmas ál tárónak a megépítése, a Borsás* bomlás banyánál BNy-i irány hm- halán tolta a ö, I. II. III. I. XXV. U lér eket.Hihetetlenül gazdag aranyban a III. ég ezüstben a ItV. telér. A talárek ásványokban igen szegények. Termő» aranyunk Ívül Ire» 8 ásványok közül csak niritet áa pirargiritet találunk, mig a mm érces kiáéról ásványok közül a kvarc és kaiéit Jelenik meg. A talárok ásvány asszociációja arra. mutat, hogy tnesote malis származásúak. Arzén tartalma áöványok teljesen hiányoznak. a pirargirit je Ion léte egyes ssérzek «serint a cementációs .zónára jellemző. Itt tehát az oxidáaióa «óm már korábban lepusztult volna. n mz<$&É ércea zónák tehát itt néma felizinen, tónéía nagyobb mélyéégben várhatók.

7. / Vulkáni kőzetek keletkezése. Földtani értesítő 12. évf. 3-4 3 zám* Budapest, 1940.

A felszínre törő lávák fisíkobémiai viszonyait tárgyalja. Mspá amorfot i a vegyi összetételnek, hőmérsékletnek na a jc leniévé Könnyen illanó anyagoknak a szerepével a vulkáni kitörésnél.

8. / Iápos bánya kornyékének geológiai felépítése. Ac tu min. petr.Tomus II. ózegod, 1948. /angol kivonattal/

Á képződmények ismertetésénél igen fontos,hogy a vidékről első ízben ir le az eddig igen különböző korúnak "vett homokkőbe! kövülete kát .as lyek a következek: «»lanopsis ímpressa íiolanopsia botiéi. Gongeria 30. Szék alapján a homokkő a pannon felsőbb részébe aoroi-ndó. így eldönteti az a tény,hogy a Lene Ik ép z tömény keletkezése az alsó pannonban esik,mig a riolit,ne ly a ftomoitkőre ömlött, a felső pannonba. Mivel a riolit a ducit és piroxenandezit feLett van, igy ezeknek a keletkezési ide je a lepő Iképződraény és a riolit kozó csík. a iépeUőpzcUioény képződési időszaka ütan a vulkáni működés szünetelését jelzik a homoKköbé települt lignit rétege*. ászennt tehát az alto pannontón egy hosszabb ideig tartó vulKáai működés volt, s»i a felszíni kiterjedésből ítélve elég nagy fokú Lőhetett, az andezitek, duóitok és riolitok képződése ellenben már "a felső pannonba, esetlog a ievantikumtó esik. a pannon* Öledékképzodés utáni időszakban ia voltak még tektonikai mozgások, amit a Sárga bánva feltárásai is bizonyítanak. Frceseaéa szempontjából a Vörös patak tói Ny-ra lévő terület a iogf onto sub':, ahol riolittón gaLenites éa azfalerites te lérek húsodnak.

9. / Aézérc előfordulás a Zempléni ozithsgységbsn. Aotó min.pe tr.Tomus 11 • 3 se ged, 1948 . /angn l k iv ona tta 1/

Ladraóotvl !>ra pens kvarcit és triao mészkő la tárán már régről ismeretes kalkoporit clefordulás,msLy a harmsdkori vulkáni működén utáni szakaszban hidrotermális oldatoktól keletkezett. ;•lremikroaskóciai tissgá ldt,ok alapján a primer rézórc a kalkopirit.melyből oxidáció következtében a másodlagos ré «ásványok m k egész sora keletkezett: rediu thit.covel lin,rn&l »obit,szűri t, óu ezenkívül a kalkopirit mállása következtében Unionii. Kia mennyiségű pirít kiséri.

10. / dtruoture róoiogique de la vallóé de Borpatak. Kézirat, bekérve a "Bulletin de l* Institut Pclitechnique de Jasay" 0. folyóiratban való közlésre. 1949. ‘