Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. április 21. VI. rendes ülés

kérdését, a folyékony és szilárd testek lumineszcenciája közötti lényeges különbséget. Ismerteti Stokes törvényét, a teligerjesztés, hasznosság, a csillapodás fogalmait, az emissziós spektrum szinváltását és polározását, továbbá az oldószer hatását. Mindezen jelenségek és tapasztalati törvény­szerűségek eddig ismert elméleti értelmezésének lehetőségét is adja. A munka második részében rátér speciális problémájára, vagyis a festékfosz­forok emissziójának a száradás időtartamától való függésére és ezután er­­revonatkozó uj és önálló eredményeit közli és értelmezi. Részletesen ismer­teti kisérleti eljárását, melynek segítségével a száradás időtartamát nagy közben 48 órától 372 óráig terjedő időközben változtatta. Az emisszió in­tenzitását a König-Martens féle spektrálfotometerrel mérte. A fotométert először egy heliumcső segítségével hitelesítette, az összehasonlitó fény­forrás energiasugárzását egy termoelemmel határozta meg. Eredményei részint megerősítenek már régeboen megállapított jelenségeket, de egészen uj megállapitásai is vannak. Kimutatta, hogy ugya fluoreszcen­cia, mint a f03zforeszcencia esetén az emissziónak mind az intenzitása, mind a maximumok helyzete lényegesen függ a száradás időtartamától. Éspedig az időtartam növekedése ugyanazt a hatást idézi elő, mint a koncentráció meg­nagyobbodása. Ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a száradási időtar­tammal a festéki^onok asszociációja is növekszik, s igy az abszorpció csők- • ken, ami az emisszió emlitett irányú változását idézi elő. A pályamunka szerzője nagy irodalmi felkészültséget, kisérleti ügyességet, önálló vizsgálatok iránti készséget mutatott fel és uj kisérleti eredménye­ket produkált. Kérjük munkáját felemelt pályadijjal és külön dicsérettel jutalmazni. Szeged, 1948.április 30-án. Er.Fröhlich Pál s.k. dr.Széli Kálmán s.k. egyetemi ny.r.tanárok." Kar a pályamunkát felemelt pályadij­jal és külön dicsérettel jutalmazza. Dékán felbontja a jeligés boritékot és megállapitja, hogy a pályamunka szer­zője Szász Gábor gyakorló tanárjelölt. 1 Szabó professzor a következő javaslatot terjeszti elő: "Tekintetes Kar! , A "Kromát meghatározás arzénessavval diphenylamin indikátor jelenlétében" cimü és "Analitika" jeligéjű pályamunkáról biráló jelentésünket a követke­zőkben tehetjük meg: A pályázó a kromát é3 arzenit közötti reakciót vizsgálja, amely reakcióról, illetve ennek a reakciónak analitikai használhatóságáról az irodalomban el­térő vélemények találhatók. A kromátnak arzénessavval való közvetlen tit­­rálása a szerzők szerint nem vihető keresztül. Az eddig elért legjobb ered­mény a Kolthoff-Sandell-féle eljárásban feleslegben alkalmazott arzénessav bromátos visszamérésével nyerhető. A pályázó elméleti diszkusszióval kezdi dolgozatát, amelyben kimutatja a közvetlen titrálás elméleti lehetőségét, a megválasztandó indikátor jelle­gét és működését. Az elméleti és kisérleti tapasztalatok összevetéséből kiderült, hogy közvetlen titrálás és a difenilaminnal való indikálás csak katakizátorok közbenjöttével vihető keresztül. Ez a felismerés a dolgozat legfőbb jelentősége, Ezen az alapon elindulva lépésről lépésre dolgozza ki az analitikai meghatározás feltételeit és állapitja meg a módszer kivi­telezését. Az elért eredmények a legjobb volumetriás módszerek pontosságát- 18 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom