Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged
1948. április 21. VI. rendes ülés
kérdését, a folyékony és szilárd testek lumineszcenciája közötti lényeges különbséget. Ismerteti Stokes törvényét, a teligerjesztés, hasznosság, a csillapodás fogalmait, az emissziós spektrum szinváltását és polározását, továbbá az oldószer hatását. Mindezen jelenségek és tapasztalati törvényszerűségek eddig ismert elméleti értelmezésének lehetőségét is adja. A munka második részében rátér speciális problémájára, vagyis a festékfoszforok emissziójának a száradás időtartamától való függésére és ezután errevonatkozó uj és önálló eredményeit közli és értelmezi. Részletesen ismerteti kisérleti eljárását, melynek segítségével a száradás időtartamát nagy közben 48 órától 372 óráig terjedő időközben változtatta. Az emisszió intenzitását a König-Martens féle spektrálfotometerrel mérte. A fotométert először egy heliumcső segítségével hitelesítette, az összehasonlitó fényforrás energiasugárzását egy termoelemmel határozta meg. Eredményei részint megerősítenek már régeboen megállapított jelenségeket, de egészen uj megállapitásai is vannak. Kimutatta, hogy ugya fluoreszcencia, mint a f03zforeszcencia esetén az emissziónak mind az intenzitása, mind a maximumok helyzete lényegesen függ a száradás időtartamától. Éspedig az időtartam növekedése ugyanazt a hatást idézi elő, mint a koncentráció megnagyobbodása. Ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a száradási időtartammal a festéki^onok asszociációja is növekszik, s igy az abszorpció csők- • ken, ami az emisszió emlitett irányú változását idézi elő. A pályamunka szerzője nagy irodalmi felkészültséget, kisérleti ügyességet, önálló vizsgálatok iránti készséget mutatott fel és uj kisérleti eredményeket produkált. Kérjük munkáját felemelt pályadijjal és külön dicsérettel jutalmazni. Szeged, 1948.április 30-án. Er.Fröhlich Pál s.k. dr.Széli Kálmán s.k. egyetemi ny.r.tanárok." Kar a pályamunkát felemelt pályadijjal és külön dicsérettel jutalmazza. Dékán felbontja a jeligés boritékot és megállapitja, hogy a pályamunka szerzője Szász Gábor gyakorló tanárjelölt. 1 Szabó professzor a következő javaslatot terjeszti elő: "Tekintetes Kar! , A "Kromát meghatározás arzénessavval diphenylamin indikátor jelenlétében" cimü és "Analitika" jeligéjű pályamunkáról biráló jelentésünket a következőkben tehetjük meg: A pályázó a kromát é3 arzenit közötti reakciót vizsgálja, amely reakcióról, illetve ennek a reakciónak analitikai használhatóságáról az irodalomban eltérő vélemények találhatók. A kromátnak arzénessavval való közvetlen titrálása a szerzők szerint nem vihető keresztül. Az eddig elért legjobb eredmény a Kolthoff-Sandell-féle eljárásban feleslegben alkalmazott arzénessav bromátos visszamérésével nyerhető. A pályázó elméleti diszkusszióval kezdi dolgozatát, amelyben kimutatja a közvetlen titrálás elméleti lehetőségét, a megválasztandó indikátor jellegét és működését. Az elméleti és kisérleti tapasztalatok összevetéséből kiderült, hogy közvetlen titrálás és a difenilaminnal való indikálás csak katakizátorok közbenjöttével vihető keresztül. Ez a felismerés a dolgozat legfőbb jelentősége, Ezen az alapon elindulva lépésről lépésre dolgozza ki az analitikai meghatározás feltételeit és állapitja meg a módszer kivitelezését. Az elért eredmények a legjobb volumetriás módszerek pontosságát- 18 -