Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. április 21. VI. rendes ülés

m esetre helyesebb és járhatóbb az az ut, amely az embernek s az élő vi­lág másik két hatalmas csoportjának, az állat- és növényországnak a megismerésével igyekszik kibogozni és hasznosítani a szerveződés magasz­tos törvényeit. Ezért kell a biológiai oktatás és ezért sokkal inkább az orvos karon, mint nálunk, ahol az élő világ megismerése nyomán a hall­gatóban magában mennek végbe azok a syntetizáló psychologiai folyamatok, melyek az élet általános törvényeinek a megismerésére s a létezés prob­lémáinak a lehető megértésére vezetnek. Ebben s az ezzel kapcsolatos kérdésekben egyetértek az orvoskar! bizottság tagjaival, de egyetértek abban is, hogy a biológiai intézet felállítása mind a két karnak érde­ke volna, de hogyan lehet ezt megvalósítani akkor, amikor nincs hely, nincs felszerelés.és nincs pénz. Mert ha másolni akarnék, pontosan le­másolhatnám a javaslatnak azt a részét, amely az orvoskari elméleti in­tézetek szűk elhelyezésére, főleg pedig felszerelésbeli hiányosságára vonatkozik, hiszen mindez pontosan áll a mi intézeteinkre vonatkozólag is. Nekünk sincs helyünk és ha van, ezt másra kell tartogatni, főleg pedig nincs felszerelésünk s ami van az is hiányos és megrongált álla­potban van. Mivel azonban a javaslat kimondottan az állattani intézetet említi, hadd beszéljek erről őszintén és tárgyilagosan. Az orvostudomá­nyi kar adna egy fél elméleti intézeti átalányt, amelyhez a dolog ter­mészeténél fogva, ha közös az intézet, karunknak kellene hozzáadni a másik felet. Igen .ám, de miből, amikor nincs pénzünk még arra sem, hogy a vizsgálatokhoz szükséges legfontosabb vegyszereket a praeparatumok elkészítéséhez és megőrzéséhez szükséges alkoholt és üvegnemüt meg tud­nék vásárolni. Az orvostudományi kar adna egy asszisztenst, karunk pe­dig a volt állatrendszertani intézetből adna két szobát és felszerelést. Hadd foglalkozzam először a helység kérdésével. Adjunk két helyiséget, nagyon szivesen, de honnan. Amig arról volt szó, hogy az embertani in­tézet a régi helyén marad, az állatrendszertani intézetnek az embertani intézet számára annak idején az u.n. elosztóbizottság által kijelölt helységeiből, amelyek az intézetnek pontosan a felét tették ki, nem lett volna nehéz kettőt kölcsön képpen az orvostudományi kar rendelkezésére bbcsájtani, azonban most, amikor az embertani intézet ide költözik, i­­gen nehezen lehet keresztül vinni azt, hogy az állattani intézet a lé­­tesitendő közös biológiai intézet számára akár csak kát helyiséget is juttasson. Ugyanis a volt állatrendszertani intézetnek csak a fele áll jelenleg is működő formában az állattani oktatás szolgálatában. Ez pe­dig tovább már legfönnebb csak nagy áldozatok árán kisebbíthető, és ha igen, akkor a rendszertani intézet szenved a tanszék visszaállitása e­­setén már alig reparálható csorbát. Az állatrendszertani intézetnek ha­talmas,'ma még romokban heverő és rendezetlen,de igen értékes gyüjtemé- » nye, amely Szegeden ma az egyetlen állattani gyűjtemény, több helyisé­get igényel, de’ ezen kivül szükség van egy helyiségre dr.Farkas Béla professzor urnák, valamint az intézet adjunktusának, dr.Zilahi-Sebess Géza e.m.-tanárnak, aki, mint remélhetjük, orosz fogságból hamarosan vissza fog térni. Ezekkel az adottságokkal számolnunk kell, de ha a kö­zös biológiai intézet létesítésének a terve még igy is megvalósítható, akkor ezt a magam részéről a felmerülő nehézségek sokasága mellett is csak örömmel üdvözölhetem. Még rosszabb a helyzet a felszereléssel. U.i. az állattani intézet fel­szerelése annyira régi, kopott és hiányos, hogy mi is csak nagy nehezen és sok felesleges fáradtsággal tudjuk elvégezni kötelességünket és hiva­tásunk diktálta feladatainkat. Nincs mikroskop, nincs mikrotom, nincsen üvegnemü, nincsenek termostatok, nincsenek vetítő és rajzoló készüléke­ink, nincsen fotografáló készülékünk, s ami van, az is hiányos és silány. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom