Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
Vbizonyos lehetek abban, hogy a Kar minden egyes tagjának velem együtt Az a körülmény, hogy Karunk 1946. évi október hó 2L “én és folytatólagosan 25“én tartott II. rendes ülésén Hagy Bélát a felsőbb mennyiségtan! tanszékre első helyen jelölte, felment az alól a kötelesség alól, hogy személyével részletesebben fogig lkozz arai niszenfaz a véleménye, hogy teljes mértékben alkalmas tanszék betöltésére, személye ellen semmi kifogás nem emelhető. Csak röviden közlöm személyi adatait: 1913-ban született Kolozsvárt, Egyetemünkön végzett kitűnő eredménnyel, Egyetemünk ünnepélyesen /"sub auspiciis Gubernatoris"/ feladatott doktora, egy évet Leipzigben, egy-egy félévet pedig Grenoble“ban és Parisban töltött tanulmányi ösztöndíjjal; Karunk egyetemi ny.rk. tanári címmel k itüntetett magántanára, az Eötvös loránd Matematikai és Fizikai Társulat 1942. évi König Gyula jutalmának kitüntetettje, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja, az Acta Scientiarum Mathematicarum c. folyóirat társszerkesztője. Jelenleg az Állami Polgáriiskola Tanárképző Főiskola mennyis ég tani tanszékének r.tanára. Nős, három gyermek apja. A Szegedi Egyetemi és Főiskolai Igazoló Bizottság 519/ 1945. ig. biz.sz.alatt minden megjegyzés nélkül igazolta. Ugyancsak nem szükséges részletesebben foglalkoznom tudományos munkásságával sem, hiszen Karunk azt a felsőbb mennyiségtan! tanszékre történt pályázat kapcsán már elbírálta; a bírálattal magam is egyetértek. Csak röviden említem meg, hogy Nagy Bélának “ két azóta irt dolgozatával együtt, amelyek közül az egyik "Pertubb át ions des transformations autoadjointes dans l'espace de A1ilbert" cinen a Commentarii Mathematici Helvetici 19. kötetében jelent meg /347-366.1./ a másik ’’Expansion theorems of PaleyY»iener type” elmen a Duke Mathematical J0urnal-ban sajtó alatt van, 1934-től kezdődően 38 dolgozata jelent meg; ezenkívül megjelent egy tankönyve a Kilbert-tér lineáris transzformációinak spektrális előállításáról; egy másik, Riesz Frigyessel közösen a fü^gvényanalizis problémáiról és módszereiről Írandó könyve pedig készülőben, előrehaladott stádiumban van, Kiemelem még azt, ami az említett bírálatban nincs kiemelve, hogy Nagy Béla az elemi mennyi" ségtani tanszék néhai profess órának, Haar Alfrédnek taniránya volt; első tiszta matematikai tárgyú dolgozatait az ő hatására irta, az ő vizsgálatainak folytatásaként. Ezek közül több dolgozat, igy Nagy Béla bölcsészetdoktori értekezése is, algebrai tárgyú; disszertációjában, továbbá még négy ahhoz kapcsolódó későbbi dolgozatában is, függvényrendszereket tárgyal ugyan, de algebrai szempontból, amennyiben a függvényrendszer ///// elemeit hipe rkomplex számok rendszerének egységeiként tekinti. Egy megelőző dolgozatában egy algebrai azonosságot bizonyít be két polinom rezultánsara vonatkozóan, két másik megelőzően irt dolgozatában pedig folytonos csoportokkal foglalkozik; az egyikben Lie-féle csoportoknak mátrixokkal való előállítására vonatkozóan old meg egy, van der laerden által gettingen! előadásaiban nagyon nehéznek mondott problémát, a másikban pedig a folytonos csoportokban Haar által bevezetett invariáns mértékfogalom unicitását mutatja meg nagyon ele* gáns módszerrel lokálisan kompakt kommutativ, valamint nagyban kompakt nemkommutativ csoport esetén. Egy későbbi dolgozatában pedig a csoportkaraktereknek megs zárni álható kommutativ csoportokra való Haar-féle általánosításával foglalkozik és sokkal egyszerűbben, éppen a Haar által alkalmazott mély analitikus segédeszköz /a Hilbert*tér felcserélhető unitér transzformációinak egyidejű spektrális előállítására vonatkozó tétel/ elkerülésével ér célhoz, sót, még élesíti is Haar tételét. Amikor később Riesz Frigyes hatására analitikus problémákkal /Eilbert-tér elmélete, Fourier-3orok, integrál egyen! őt lens égek stb./ kezdett foglalkozni, akkor is több helyen meglátszik, hogy mennyire jártas az algebrai fogalmaknak és módszereknek az analízisben való alkalmazásában is. .
