Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1947. május 30. VIII. rendes ülés
Kiemelem még, hogy Nagy Béla kiváló szakértője az alkalmazott matematikának is; első két dolgozata atomforma “tény ez ők kiszámításával foglalkozik; egyik legutóbbi dolgozata az inhomogén húr rezgéseiről szól; négy dolgozata a Hilbert-tér perturbáció-elméletével foglalkozik ezekben egy, a fizikusok által a kvantummechanikában eddig is alkalmazott módszer matematikai megalapozását adja. De a Hilbert’tér lineáris transzformációiról szóló többi dolgozatai, valamint könyve is a mate“ matika fontos alkalmazásával kapcsolatos, hiszen a Hilbert“tér elmélete a kvantumi) echan ika legfontosabb matematikai segédeszköze. ^*zt a körülményt azért tartom fontosnak, mert a felsőbb mennyifcégtani tanszék tudományos kutatásainak iránya alulírottnak kinevezésével a tiszta mate" matika felé tolódott el; önálló alkalmazott raatenBtdkai tanszék felálütásáról pedig, amit az egyetemünkre háruló, fentebb említett szakfőiskolai feladatok kívánatossá tennének, egyelőre nem lehet szó. Egyébként véleményem szerint az a tény, hogy Nagy Béla az elemi mennyiségtan problémáin kivül analitikus, geometriai és elméleti fizikai /alkalmazott matematikai/ problémákkal is foglalkozott, csak még alkalmasabbá teszi az elemi mennyiségtan! tanszék betöltésére, hiszen épp ez a biztosíték arra, hogy az elemi mennyiségtant az egységes tudományba beágyazva látja, amire nemcsak tanítványai látókörének bővítéséhez, hanem tekintettel az elemi mennyiségtanban használt analitikus és geometriai módszerekre, szorosabb értelemben vett elemi mennyiségtan! kutatásaiban is szüksége van ma e tudományág professzorának. Minthogy a javaslat meghívásra vonatkozik, össze kell hasonlítanom Nagy Béla munkásságát a számításba vehető, tanszéket még be nem töltő magyar .matematikusok munkásságával. Véleményem szerint elsősorban /betűrendben/ Plexits György, Erdős Pál, Fejes László, Hajós György és Túrán Pál jöhetnek még számításba, a többiek tudományos munkássága még sem dolgozatok számában, sem azok értékében nem közelíti meg Nagy Béla munkásságát. Ezek közül Erdős Pál és Túrán Pál s némileg még Hajós György tűdományos munkássága tartozik az elemi mennyiségtan körébe. ErdŐ3 Pál nem valószínű, hogy hazajönne, hiszen rövidesen kaphat tanszéket Amer lkában, tekintetbe véve Fogy Bélának egyetemünkkel való kapcsolatát, azt a tényt, hogy a felsoroltak közül~egyedül ő rendelkezik ny.ik. tanári címmel, valamint azt, hogy az ő tudományos munkásságának iránya egészítené ki legszerencsésebben a geometriai s a felsőbb mennyiségtan! tanszék professzorának munkássága irányát, meg vagyok győződé arról, ho^y Karunknak minden indoka megvan arra, hogy a tanszéknek meghívás utján való betöltése mellett foglaljon állást. Mindezek alapján kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy javaslatomat fogadja el és annak értelmében tegyen előterjesztést a Karnak az elemi mennyiségtan! tanszék újból leendő felállításának szorgalmazása és dr .Nagy Béla főiskolai r., egyetemi c.ny.rk.tanár urnák arra leendő meghívása iránt. A Bizottság iránt mély tisztelettel S z e god, 1947.évi május hó 28“ án Dr.Kalmár László s.k. /Dr.Kalmár -dászló/ egyetemi ny.r.tanár.
