Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged

1946. március 6. IV. rendkívüli ülés

m 1940-ben nyer magántanári képesí­tést a budapesti Tudományegyetemen "Ma­gyarország geológiája" tárgykörből.1940- 41-ben a Földtani Társulat első titkára, 1943-45-ben a Társulat Hidrológiai Szak­osztályának társelnöke. A Földművelésü­gyi Minisztérium Igazoló Bizottsága 371/1945. a Pázmány Péter Tudományegye­tem Igazoló Bizottsága 179.sz.alatt i­­'gazolta. I)r.HoruSitzky Ferenc alapos geo­lógiai, kőzettani és őslénytani tudása, melyet mint ösztöndíjas, külföldi ta­nulmányútjai alatt csak elmélyített, a terepen való igen változatos felvételi munkái alkalmával kamatozott. A földta­ni felvételek alatt felvetődött problé­mákkal foglalkozik szép számú tudomá­nyos dolgozatában, melyek között álta­lános földtani, starigrafikai, őslény­tani és hidrológiai munkák egyaránt megtalálhatók s melyek mindegyike meg­jelent magyaron kivül német vagy fran­cia nyelven is. "Uj adatok a Budapest környéki ' miocén sztratigrafiájához" c.dolgozatá­ban a Mogyoród vidéki, eddig alsó medi­terránnak tartott képződmény gazdag kö­vületanyagán e réteg felső mediterrán voltát mutatja ki. "Uj Parallelepiped/um faj" cimen a helembai oligocennek egy, az Arca fé­lék családjába tartozó igen ritka kövü­letet ismerteti, mely nem csak hazánk­ra, de a tudományra nézve is uj. "Adatok az Ördögárok-völgy krisz­­tina-város-tabáni szakaszának hidrológi­ájához" cimmel a budai /tabáni/ hévviz­­mutatás szempontjából közöl értékes a­­datokat, kimutatja, hogy a Gellérthegy peremének forrásokban dús terminális törésrendszere nem mint eddig tudtuk, ÉD-i, hanem ÉNY irányban halad, s a Várhegy peremét követve az Ördögárok völgyében folytatódik, ahol langyos vi­zű források árulják el jelenlétét, mig egykori erősebb hévforrásmüködések nyo­mai hidrotermélis hatásokban is felis­merhetők. A gutahegyi, eddig édesvizi ere­detűnek tartott mészkőről kimutatja, hogy tengeri algás mészkő, még pedig egy*tortonien lajtamészkő facies. S mész­kő messze környéken az egyedüli, az e­­rozió megkimélte tortonien folt, tehát e vidéken egy jelentékeny praesarmata­­posttortonien denudációval kell számol­­ni. 1935-37.években a déli Cserhátban végzett felvételi munkálatok eredménye­it foglalja össze "Földtani tanulmányok 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom