Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1945-1946, Szeged
1946. március 6. IV. rendkívüli ülés
4IT a déli Cserhátban” c.térképvázlatokkal kisért jelentés tanulmányában, melyben részletesen ismerteti a terület rétegtani felépítését a bőségesen begyűjtött, feldolgozott fauna alapján. Behatóan foglalkozik a terület hegyszerkezeti viszonyaival s ezekből e területen végzendő szénhidrogén kutatások várható eredményeire von le értékes gyakorlati következtetéseket. 1938.évi felvételeinek eredményeit a • "Földtani tanulmányok a délnógrádi dombvidék Ny—i részén" cimmel adta , közre. A terület földtani térképével ellátott dolgozata a rétegtani felépítésnek részletes ismertetése után a hegyszerkezeti viszonyokat tárgyalja, levonva belőlük a várható gyakorlati következtetéseket. "Felső ologocen és miocén faunák az Ipoly medencéből" cimen a jelzett terület faunisztikai feldolgozását adja. "A viz a föld belsejében" cimü, ■ a Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 25 éves fennállása alkalmából tartott alőadását adó dolgozata a viz mélységbeli utjának fontosabb részleteiről rajzol képet a modern hidrogeológia szemszögéből. "A Kárpátmedence alsómiocén földtörténeti tagozódása és ősföldrajzi kapcsolatai" cimü munkájában megint a sokat vitatott burdigalien kérdésre tér vissza s igyekszik az alsómiocén kérdéskomplexumot a saját szemszögéből bemutatni. "Az óharmadkori vulkánosság újabb nyomai a budai hegységben" cimmel az 1933.évben Buda környékén végzett felvételek alkalmával észlelt két tufaréteg kőzetanyagát veszi szerzőtársával, Vigh Gyulával vizsgálat alá. A kőzet eruptiv anyaggal kevert hévforrás üledék s eruptiv anyaga a legidősebb kvarcos eruptio a Budai hegység-, ben. "A kréta és harmadkor közötti határkérdések" cimmel megjelent értékes stratigrafiái munkájában utalva arra-, hogy újabban mind általánosabbá válik az a törekvés, hogy a sztratigrafiai beosztást összhangba hozzák a nagy kéregmozgásokkal, javasolja, hogy az orogenetikus mozgásokra és az ezek következtében beállott faunaváltozásokra támaszkodva a kréta-harmadkor határa közvetlenül a maestrichtien után huzassék meg s a maestrichtien s a thanetien közötti epirogenetikus ciklust galliai emeletnek ill. 7-
