Szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi kar tanácsülései, 1935-1936, Szeged

1936. március 3. VI. rendesülés

Természetes dolog, hogy mivel az ideirányuló törekvésnek az a legegys erübb módja, hogy a Rector a Professor okát a gyűlésen való megjelenésre szólítsa föl, sikerrel nem jártj elkerülhetetlenül egy szigoritottabb módhoz kellett folyamodni. Erre a legenyhébb és legegyszerűbb módnak az az eljárás mutatkozott, hogy a kari üléseken, vagy a tanácsüléseken való elmaradások esetén egyébként is gyakorolt példa szerint, az eiamardó távollétét a Rector előtt igazolja, illetőleg - amennyiben ezt nem tenné - egy további ismételten legenyhébb foka az, hogy a Rector a távolmaradót igazolásra szólítsa föl.

Méltáztatnak tudni, hogy a Tanács ilyen értelemben hozott határozatot. Ennek következtében minden az eskü szentséget Ismerő orofessor előtt most már külön is kötelességé vált az ünnepségeken va.16 megjelenés, mivel minden Professor tanszéke elfoglelása előtt esküvel fogadta, hogy a n.kir. Ferencz József-Tudományegyetei törvényeit és törvényerejű szabályait megtartja éc a tek. Tanács iránt hivatali dolgokban engedelmességet fog tanúsítani.

Tudomás őri van róla, hogy ebben a tanácshatározatban sokan / karunkon kívül állók / méltóságsérelmet látnak a közülök némelyek épen ezért szándékosan távolmaradnak a közünnepsegekről, vagy diszközgy ülő sekrŐ1.

Itt engedtesség meg az a megjegyzés, hogy józan ész szerint semminemű köteles jég teljesltée senkinek u.n. rangi, vagy akár emberi méltóságával ellentétben nem áll, annál kovésbbé, mert mentői magasabb poeiciót tölt be valaki, annál inkább megszaporodnak kötelességei és élete annál kötöttebbé válik. Mi lenné akkor, ha valamely a városon kivül élő személyiség egyszer csak azt mondaná többé nem megyek be a városba, mert ott előszabják, sőt az utcán egyenesen kivonniazzák, hogy hol hajtsak; mi lenne ha az illető azt mondaná; "úriméit óságomat sérti az, hogy én no ott járjak, ahol épen nekem tetszik".

Szerintem az u.n. tanári méltóság kérdése teljesen független a kötelességek teljesítésével eleve együutjárő korlátozásoktól. Az én tanári méltóságom lényege két pilléren nyugszik, egyszer azon, hogy szabadságom van a legmagasabb szintű tanításnak, oktatásnak és nevelésnek keresztülvitelére és szabadságom van a legmagasabb szintű tudományos kutat fisnak az üzesére. Mindkét méltóságom betöltése azonban egyben legszentebb, de legkeményebb kötelességem is.

dili or peaig évente egyszer elmegyek ezen méltóságom gyakorlásához