Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

Éppen ezért az elmondottakon felül csak példálódzó an említjük nép. hogy az egyház retro gr ód szerepének bemutatására főleg a kötelező pol­gári házasságot, valamint a házasság felbonthatóságát bevezető 1894: xXál. tv. megalkotásával kapcsolatos hare ismertetése alkalmas# A mun­kásmozgalom múltbeli harcainak eredményét tükrözi az a múlt századbeli jogszabály, -amely a veszélyes üzen üzembentartójának objektív felelős­ségét állapitja meg. » Emiitest történt már arról, hogy a polgári jog jellegénél fogva a legszorosabb kapcsolatban var. , szocialista áll átépítés gyakorlati­val. A polgári jogi szabályozás mikéntje a legközvetlenebbül hat a tár­sadalom tagjainak, a gazdálkodó egysegeknek tevékenységére-, magatartá­sára, vagyoni_ és személyi viszonyaira. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a polgári jog egyike a "legelőbb" jogoknak, hiszen a gazdálkodó szervek és az .állampolgárok mindegyike, hapról-lnapra lép -akarva-akarat­­lanul polgári jogi viszonyokba. A polgári jogi előadásokban a politikai nevelés egyik legfonto­sabb módja a polgári jogi kérdéseknek a társadalmi életünk egészébe va­ló belehelyezőse. Ebből a szempontból is kiemelkedő jelentőségű a pol­gári törvénykönyv megalkotása, amelynek nem csupán szakmai, hanem poli­tikai jelentőségére is az előadásokban igyekeztünk rámutatni. A Ptk. megalkotása ugyanis - mint az ismeretes - nemcsupár jogalkotási aktus volt, hanem politikai tett is; az egyik jelentős bizonyítéka annak, hogy társadalmi rendünk az ellenforradalom után gyorsan konszolidáló­dott; kódex megalkotására ugyanics csak szilárd társadalmi rend képes. A szocialista- államépités közvetlen kérdéseivel való tényleges kapcsolat bemutatására, a polgári jognak, a népi demokratikus gazda­sági rendet erősítő szerepének feltárására számos téma tárgyalása során került sor. Elegendő itt a társadalmi tulajdonnal, a tervszerződések­kel, az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek jogi személyiségének kérdésével, a termelés és terményértékesítési szerződések rendszerének témájával foglalkozó 'elő, ad:'sokra utalni, amelyek so ráfi a legközvetle­nebbül mutatható Írd a polgári jo ;i szabályozás társadalmi jelentősége. Ugyanakkor nem szabad' elfeledkezni a polgári jognak az állampolgárok szocialista öntudata kialakításában jelentkező feladatáról sem, amikor­­is voltaképp erkölcsi normák szinezik és töltik meg a jogszabály tar­talmát. A joggal való visszaélés, a. szocialista együttműködés szerző­dési szabályai, a felelősség szigorítása stb. nem egyszerű polgári jo­gi tételek, hanem a szo-cialista r'rsadalmi tudat kialakításának eszkö­zei is. Ha az előadások ezt az oldalt nem tárják fel, úgy az egyes jogi tételek funkcióját egyoldalúan‘elvonatkoztatva mutatnák be s végered­ményben a jogi tételekről hamis képet mutatnak. A szocialista, jogtudomány nézeteinek bemutatására elsősorban a burzsoa. nézetek bírálatával kapcsolatban kerül sor. Emellett azonban vannak olyan sajátos elméleti kérdések, amelyeket a szocializmus vi­szonyai vetnek fel, mint pl. a személyi tulajdon, a jogi személyek, a társadalmi tulajdon védelme stb. szocialista koncepciója. Nagynáértők­ben törekszünk arra, az előadásokban, hogy a szocialista jogtudomány neves képviselőinek publikált elméleti álláspontjait behatóan tárgyal­juk. Végezetül az elméleti előadásokban az állami szervek tevékenysé­ge, elsősorban természetesen a bírósági joggyakorlat is tükröződik. Az Az előadásokban főleg.a legújabb bírói gyakorlatban kifejeződő állás­pontok ismertetésére törekszünk. Emellett a kodifikáciés munka nehány vonatkozásának a megemlítésére is 30r kerül.- 4 -Eng.: Dr. Szűcs István. Slsz.: 8132 - 35 pld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom