Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés
Az eddig elmondottak túlnyomó részben azokat a lehetőségeket körvonalazték, amelyekkel a poÍgéri jog előadója a térgy jellegéből folyótul élhet. Hogy ennek megvalósítása mennyiben sikerült a ni karunk polgári jogi oktnt«<s**h*n, annak megállapítására - úgy gondolom - nem az előadmény készítője a hivatott. Annyit azonban tálén nem szerénytelenség megállapítani, hogy a felvetett szempontok érvényesítésére tudatósan~és következetesen töjfrckeulíiinlt* Magunk is kívánatosnak tartanánk, ha ennek eredményességéről a kar tagjai közvetlenül, óralátogatások, a hallgntökk.al való beszélgetés vagy esetleg tanszékvizggélnt formájában győződnének meg. Itt kivonjuk megemlíteni, hogy a jelen félévtől kezdődően feltétlenül rendszeressé kívánjuk tenni főleg a politikai gazdaságtan ée polgári jogi előadások kölcsönös meglátogatását és ezen túlmenően is a kőt tanszék közötti szorosabb kapcsolat kiépítését. Végezetül megemlítendő, hogy a politikai nevelés szempontjait nagymértékben érvényesítik a polgári jogi és családi jogi forgalomban lévő egyetemi jegyzetek. Közismert, hogy a jegyzetek készítői marxista jogtudományunk kiváló képviselői, s éppen a Szegeden megtartott polgári jogi jegyzetvitán nyert megállapítást az, hogy következetesen marxistaleninista alapokon ny gvó, mély szakmai ismereteket nyújtó jegyzetek állnak rendelkezésre. Gyakorlati érák./ A gyakorlati órák célja közismerten az, hogy az elméleti órák anyagának gyakorlati jellegű feldolgozásét, továbbá az elvi tételeknek szemináriumszerü megbeszélését biztosítsák; egész röviden szólva tehát az elméleti anyagot a gyakorlat talajára helyezzék, A gyakorlati órák jellege bizonyos fokig eltérő a III., illetve a II. éven. A III. éven alapvető- formának a jogeset megbeszéléseket választottuk, mégpedig úgy csoportos megbeszélés formájában, mint egyéni megbeszélés formájában. Ez a forma a hallgatók előtt általában ig«n népszerű e lényegében a büntetőjogi tanszékkel közösen kidolgozott módszerek szerint folyik. Emellett a gyakorlati érákon vesznek részt a hallgatók tárgyalás látogatásokon /úgy bírósági, mint döntőbizottsági tárgyalásokon/. Végezetül a gyakorlati órákon kerül sor egyes aktuális témának szemináriumszerii feldolgozására is. Megemlítendő, hogy az I. félévben az anyaghoz kapesolódóan súlyponti intézményként a két legáltalánosabb szerződésfajta - az adásvételi szerződés és a tervszerződés - köréből választottuk a jogeseteket, nig a második félévben a hallgatók főleg a bíróságoknak a házasság felbontásával kapcsolatos gyakorlatát és a végrendelet érvényességével kapcsolatos joggyakorlatot fogják tanulmányozni. A teljesség kedvéért említendő meg, hogy a gyakorlati órákon ellenőrissüük -azt, hogy a hallgatók elolvassák-e a számukra kijelölt kötelező irodalmat. A hallgatóság jogi kultúrájának emelése ugyanis - nézetünk szerint - az egyik legaktuálisabb és a politikai nevelést is nagymértékben szolgáié megvalósítandó célkitűzés. Ennek érdekében a hallgatók a számukra összeállított jegyzékből mindkét félévben 5-5 tanulmányt, dolgozatot, cikket kötelesek elolvasni választású]*: szerint, s annak tartalmáról a gyakorlati órákon tartanak rövid beszámolót szóban, vagy írásban, /Ugyanezt a módszert egyébként a büntetőjogi tanszék is alkalmazza./ Ha e forma még nem íb^ telje sen valósítja meg az elérni kívánt célt, bizonyos, hogy annak idővel igen pozitív eredményei lesznek. A gyakorlati órákkal kapcsolatos hiányosságok között meg kell említenünk, hogy mindézideig nem éltünk azzal a Tímár István főosztályvezető oivtárs által éppen az egyik kari tanácsülésen felvetett igen Eng.: Dr. Szűcs István. Slsz.: 8133. - 35 pld.
