Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

- 3 -meg; a polgári jogi jogforrástan bemutatása elképzelhetetlen az állam*« vonatkozó marsd-lenini feltárása hiányában; az állami vállalatokig! személyisegenek problémája csak a dialektikus módszer alkalmazásával oldható meg stb,

Rendkivül szoros a kapcsolat a tárgy jellegéből folvóan a marxi politikai gazdaságtan és a polgári jog között. A polgári jog alapvető intézményéi, mint pl. a 'tulajdonjog vagy a szgrződés, egyben a politikai gazdaságtan által is vizsgált kategóriák. A tulajdoni viszonyokat szabályozó tulajdonjog lényegét éppen a tulajdonnak a politikai gazdaságtan! értelme határozza meg. Az alapjába véve áruviszonyokat szabályozó szerződés jogi ismérvei /mellérendeltség, szolgáltatás és ellenszolgáltatás, akarati elem stb./ a maguk valóságában csak Marxnak az áruviszonyok lényegét feltáró tanitusain alapulhatnak tudományosan. Az sem^szorul különösebb magyarázatra, hogy elsősorban a tervszerződések intézményén keresztül milyen alkalmasan lehet bemutatni a szocializmus politikai gazdaságtana számos alapvető elvi tételét /pl. értéktörvény hatásának keretei, a termelőeszközök társadalmi tulajdona mint a tervszerű termelés és elosztás feltétele stb./.

A most ismertetteken felül természetesen számos további téma van, ahol a kérdés helyes megvilágítása csak a marxizmus-leninizmus klasszikusainak megállapításai alapján lehetséges. így pl. a család, vagy az öröklés lényegének a feltárása, főleg Engels munkássága nyomán, vagy a kódexek jelentősége és a szocialista törvényesség értelme Lenin tanításai tükrében stb.

Amint már említettük, aá egyetemi oktatásban elsősorban arra kell törekednie a politikai nevelőmunkának, hogy a hallgatók számára teljesen tudatossá tegyük a szocialista jogi megoldások fejlettebb voltát.

Ez szükségképpen igényli a burzsoa társadalmi rend, a burzsoa jogalkotás, valamint jogi nézetek behatóbb, alapos- , tényekkel .alátámasztott bírálatát. A polgári jogi oktatás erre tág lehetőséget ad, hiszen az egyes burzsoa kódexek tételeinek ismertetése a legmeggyőzőbben bizonyítja azt, hogv a jogi rendezés az uralkodó burzsoázia érdekeit szolgálta. A jog osztálytartalmának feltárására a klasszikus kapitalizmus törvénykönyve: a Code Civile ugyanúgy rendkívül alkalmas, mint az imperializmus korinak terméke: o, BGB. A hazai osatályérdekek pedig élesen fejeződnek ki egyrészt a kereskedelmi törvényben, másrészt abban a tényben, hogy az un. köztörvényi magánjog kodifikálására irányuló kísérletek éppen a társadalmi rendben, az osztályviszonyokban gyökerező okokból sorozatosan kudarcot vallottak. A burzsoázia jogi nézeteinek átfogd bírálatára több intézmény kapcsán is igen jó lehetőség nyílik. így pl. az alanyi jog mibenlétéről, a jogi személyek lényegéről, a polgári jogszabály értelmezésének módjáról, a szerződési nyilatkozatok tartalmának' feltárásáról stb. szóló részekben egyaránt foglalkozunk a múlt század két legnagyobb hatású burzsoá jogászának, 3avigny_nak és Jhering-nek nézeteivel, kimutatván azt, hogy az előbbi a még_fejlődése kezdetén lévő burzsoázia, az utóbbi a hatalmon levő burzsoázia érdekeit^ szolgálja. Ugyanakkor számos alkalommal van mód foglalkozni az imperializmus korának jellegzetes jogi normáival és nézeteivel, amelyeknek célja még a formális törvényes-égnek is háttérbe szorítása; hiszen - amint Lenin "mondja - az imperializmus szakaszában ... "az ellenség belegabalyodott saját törvényességébe". ^ , , . , ,

Természetesen a jelen előadilányban nem lehet a maga teljességében feltárni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a politikai neveles szempontjából a polgári jogi elméleti anyag leadása közben adódnak.

Eng.: Lr. Ssücs István. Slsz.: 8131. - 35 pld.