Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés
szempontból bizonyos fokig szerencsés helyzetben van, ami természetesen az ©ktátok nagyobb felelősségét is jelenti. S kedvező adottság pedig folyik a tárgynak un. súlyponti jellegéből. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezzel a megállapítással_az egyes diszciplínák között semmiféle fontossági sorrendet felállítani nem akarunk? le kell azonban vonnunk annak az objektiv ténynek a következményeit, amely szerint a polgári jogi oktatás több évfolyamán át tart és a polgári jog anyaga a szocialista építés gyakorlatával, a jogalkalmazó szervek munkájával, a mindennapos társadalmi élettel a legszorosabb kapcsolatban áll. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a polgári jogi oktatásban igen bőven Van lehetőség arra, hogy az absztrakt jogi tételeknek a konkrét érvényesülését bemutassak, a jognak szolgálati szerepét feltárjuk, az elméletét és gyakorlat egységének szükségességét .dokumentáljuk, a normáknak a társadalmi együttélesre-nevelés tekintetében mutatkozó hatását kibontsuk. Más1oldalról a több éven át tartó oktatás kedvezőbb feltételeket teremt a hallgatók erkölcsi nevelése szempontjából is, mint az olyan tárgyak esetében, amelyek egy-egy évfolyammal viszonylag rövidebb ideig vannak kapcsolatban. Végezetül az említett körülmények eredményezik azt is, hogy a polgári jog keretében szükségképpen szélesebb körűek az oktatás formái is. A polgári jognak a politikai oktatásban betöltött szerepét elsődlegesen a különböző oktatási formákon keresztül lehet és kell Megvizsgálni. A tárggyal és annak oktatóival ugyanis a hallgató elsődlegesen ezek keretében találkozik, az oktatási formákon keresztül Valósul meg elsődlegesen az egyetemek főfeladata. A következőkben ezért - a mondott szempontból - az egyes oktatási formákat vettük vizsgálat alá: Elméleti előadások. Amint ismeretes, a polgári jogot a hallgatók a II. és III« éven hallgatják heti 4- órában, A heti óraszám kedvező emelke- őse ellenére is bizonyos nehézséget jelent az előadások szempontjából a£ anyag rendkívül nagy terjedelme. A polgári jog keretébert kell ugyanis leadni a családi jogot is és a korábbi évek gyakorlatától eltérően most már Valamennyi karon lényegesen nagyobb súlyt fektetünk a szellemi alkotások joganyagával való foglalkozásba* Emellett a jelen tanévben nehezíti a megfelelő időbeosztást az, hogv az előadásokén foglalkozni kell úgy a polgári törvénykönyvnek readalkeBáseivel, mint a polgári törvénykönyvet megelőző jogi megoldásokkal* Az elméleti óráknak elsődleges feladata a polgári jog elvi alapjainak bemutatása, a polgári jognak az egységes szocialista jogrendszeren belüli helyének megjelölése, az egyéb jogágakkal való kapcsolatainak feltárása s a tételes rendelkezéseknek - elsősorban az uj kódex rendelkezéseinek valamint főleg a legújabb bírói gyakorlatban kifejeződő tendenciáknak a bemutatása. Mindez azt jelenti, hogy az elméleti előadások elméletiek annviban, hogy az elvi alapokat feltárják, a jogintézmények közötti összefüggésekre rávilágitanak, s azokkal kapcsolatosan értékelést-tartalmaznak. Az ■ "elméleti" jelleg azonban nem jelenthet elméletieskedést, ami főleg a burzsoa magánjogi oktatásnak volt jellemzője, s amely döntően elvont tételek, fogalmak éle+szeiiitlen, a valóságtól teljesen elvonatkoztatott analizálásában, egyes törvényhelyek egetizállásában állott. .. , ** Az elméleti előadások során nagymértékben van lehetőségmarxilenini filozófia, a marxista-leninista állam- és jogelmélet tételeinek plasztikusabbá, konkrétabbá tételére. így pl. ca marxista filozófia tételeinek ismerete nélkül a polgári jogviszony kérdései nem érthetőek Eng.: Dr. Szűcs István. Slsz.: 8130. - 35 pld.
