Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. 10. 29. 1. rendkívüli kari ülés

-6-av az a Kar tervébe. Meg lehet vizsgálni, hogy mit lehet ebből az egyes tanszékek felé konkrét feladatként javasolni. A tudományos diákkörökre vonatkozó pontot azzal a megjegyzéssel egészítene ki, hogy a tudományos diákkörök munkája fokozottabban szolgálja az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát; iktassanak mun­katervükbe olyan helyszíni vizsgálatokat, dolgozatokban is kife­jezésre jutó elemzéseket, amelyek közvetlen a gyakorlat, az appa­rátus problémáinak vizsgalatára épülnek. Annál is inkább munka­tervi témának látja ezt, mivel költségvetési és anyagi kihatásai is vannak. Az ötéves oktatás kérdésével foglalkozva helyes volna az év végén összefoglalóan értékelni az addigi tapasztalatokat, s megállapí­tani, hogy milyen irányban használhatnék fel jobban az öteves ok­tatásiadta lehetőségeket. Az értékelés eredményeként javaslatok is születhetnének az esetleges módosításokkal kapcsolatban. Horváth Kóbert megállapítja, hogy a leglényegesebb általános el­­vi feladatok vannak összefoglalva a munkaterv I.részében, java­solná azonban a sorrend megváltoztatását a négy fiadat között. Első helyre kellene tenni a c/ pontot, mert véleménye szerint ez a legfőbb feladat, ennek kell tükröződnie a tudományos munkában. Második lehetne az a/, harmadik a d/ és negyedik a 0/ pont. A konkrét és nagyobbszabásu feladatok közül meg kell emliteni az ideológiai képzésnek azt a vonatkozását, ami az ideológiai kép­zés szakmai oldalon való ielentkezését reprezentálja. Ahhoz,hogy a gyakorlat felé tudjunk fokozottabb mértékben fordulni, elenged­hetetlen, hogy a tervgazdálkodás elméleti és gyakorlati problema­tikájával olyan színvonalon megismerkedjünk, hogy legalább az ipar és a mezőgazdaság ágazatait megismerjük, mért ez elengedhe­tetlen ahhoz, nogy a jogi feladatokat meg lehessen oldani. A sa­ját ideológiai képzésünk sem lehet tökéletes anélkül, hogy az elvi és politikai problémákhoz ne kapcsoljunk ilyen jellegű tu­dományos továbbképzést és fejlesztést. Ezzel a közelmúltban az NDK-ban tett tanulmányútjának egyik tapasztalatát is közvetiti a Kar felé. A továbbiakban foglalkozik a tansegédszemélyzet nyelvtudásának kérdésével. Véleménye szerint a nyelvvizsgák legalsó fokozatának a letételét 2-3 éves határidőn belül meg kellene követelni ak­kor is, ha ehhez nem fűződnek anyagi konzekvenciák. Annak kiemelését, hogy a tudományos munkatervet mellékletként csatolják a kari munsatervhez, igen fontosnak tartaná. Országos jelentősége van oktatási szempontból, hogy az országos tananyag kidolgozásában konkréten milyen mértekben vesz részt a Kar az idei tanévben, akár tankönyvek, akár jegyzetek kiadása tekinte­tében. A Magyar Jogász Szövetséggel és az általa ellátott patronáló mun­kával kapcsolatban Hagy elvtárs helyesen említette meg, hogy ne­künk kell az irányítási adni. A levelező hallgatóval való fog­lalkozás vonatkozásában számos olyan tantárgyban /pl. római jog, statisztika/, ahol nem is várhatunk ilyen jellegű segítséget a Jogász Szövetségtől. Konyó Antal osztja azt a nézetet, hogy a munkatervben fokozot­kapcsolatban és Timár elvtárs javas­­asolja, hogy ne részleteiben, hanem aktuális ibgászi feladatok témáit A Kar tudományos munkájává latát is figyelembe véve j összefoglalóan vegyük fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom