Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 07. 02. 6. rendes kari ülés
fa ,[K. fiuiMÁJdUJí ^ ^Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Dékáni Hivatala. Eng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: 1489. - 35 pld Tisztelt Kari Tanácsülés ! A levelező^oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos problémák közül ezúttal csupán azokat vetem fel, amelyek tekintetében a legsürgősebb az állásfoglalás, nevezetesen azokat, amelyek a kötelező foglalkozások újjászervezését illetően merülnek fel. így nőm terjeszkedem ki som az oktatás tartalmi és módszertani kérdéseire, amelyek éppen fontosságuknál fogva külön megvitatast igényelnek, som pedig a szóbanforgó hallgatók tanulmányi rendjének részleteire, amelyet újonnan elkészítve 1961. március 31-ig kell a felsőoktatási intézményeknek a Művelődésügyi Minisztériumba felterjeszteniük. Alapgondolataitól eltekintve nem ismétlem meg továbbá az április Tanácsülésre készitett korreferátumönben, foglaltakat sem. A 145/1960. M.M. sz. utasitás sorrendjében előbb a Kar székhelyétől távol, majd pedig a Szegeden, illetőleg a környéken lakó hallgatók viszonylatában adódó problémákat érintem. 1, Ismeretes, hogy a 19/1960. /IV.13./ Korm. sz. rendelet a levelező tagozaton továbbtanuló dolgozók részére az eddigi 30 munkanap tanulmányi szabadságon felül uj kedvezményként előirt a, hogy a kötelező foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel miatt kiesett munkaidőt, a jogi karokon legfeljebb évi 18 munkanapot, átlagkeresettel fizetett igazolt távollétnek kell tekinteni. Az utóbbi 18 napból a vizsgákon való részvétel az utazással együtt megítélésem sz.rint tanévenként átlag 6 munkanapot vesz igénybe, így a mar említett miniszteri utasitás 1/2» fontja értelmében a fennmaradó kb. 12 munkanap az, amely a kötelező foglalkozások időt ért amánalc megállapításánál alapul vehető. A miniszteri utasitás szerint a kötelező foglalkozásokat általában a felsőoktatási intézményekben kell megtartani, bizonyos feltételek esetén azonban a foglalkozások megtartás ara konzultációs központok is szervezhetők. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az tisztázandó, hogy a kétféle foglalkozási forma egymást kiegészítőén is megszervezhető-e, avagy ugyanazon hallgatókat illetően csupán vagylagosan, A szövegezésből úgy tűnik, hogy az utasitás az utóbbi megoldás alapján áll, expressis verbis azonban erre nézve nem foglal állást. Ezért as alábbiakban mindkét esetet számításba veszem. a/ Amennyiben egyazon hallgató egyrészt a Karon, másrészt a konzultációs központben szervezett foglalkozásokon v-lő részvételre nem kötelezhető, a kötelező foglalkozásokat véleményem szerint a Karon kell lebonyolít ni. A tapasztalatok sz.rint ugyanis a levelező oktatás nehézségeit nálunk döntően a hallgatóknak az egyetemmel velő igen laza kapcsolata okozta. A kötelező foglalkozásoknak a Karra történő koncentrálása azt a további kérdést .veti fel, hogy a foglalkozásokat félévenként egyszer, viszonylag huzamosabb tartamban /kb* 1-1 hétig/,avagy félévenként többször, a rendelkezésre álló időt 2-3 napos konferenciákra felhasználva célszerübb-e tartani. Az előbbi vált zat mellett a hallgató jobban megismerkedhet ik az egyetem életével, a munkahelyén rá váró feladatokból tartósabbnn kikapcsolódva inkább képes az anyagra koncentrálni, s ugyanakkor utazásra is kevesebb idő fecsérlődik el, a második változat előnye viszont a tanulmányi munka tánog, tasának és ellenőrzésének a folyamatosabbá tétele.
