Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLTAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA

I- sz, melléklet.

9/l959“SO. jkcsz.

Tisztelt Kari Tanácsülést

i f. ho 15 nap.ián 9/1960. jk- szám alatt kelt dékáni felhívásra az 1959/60 , tanév I» félévére vonatkozó vizsgáéelentgsemet. mint az MB. elnöke, az alábbiakban teszem meg, annak meg jegyzés ével, hogy a vizsgák statisztikai adatainak feldolgozását és értékelését dr. Horvath Róbert egyetemi tanár, az MB, tagja e jelentés függelékében fogja megadni. Jelentésem egyébként csak a nappali' tagosat hallgatóinak vizsgáira terjed ki, s levelező oktatás és így a levelező hallgatók vizsgáinak problémáival ugyanis a MB. külön előadmányban fog foglalkozni.

1, A jelenlegi vizsga-Rendszerrel kapcsolatos megjegyzések az alábbiakban foglalhatók össze:

.Az évvégi szigorlatok rendszerét a tanszékek általában helyesnek tartják. Ilyenkor egy nagyobb anyagrészt, legtöbbször egy egész tantárgyat •zárnak le a hallgatók, s ilyenkor a vizsgák fokozott szigora indokolt, Ugyancsak helyesnek látszik az is, hogy a szigorlatok ugyanazon napon/.tartassanak minden szigorlati tárgyból. A korábbi rendszer, mely szerint a szigorlati tárgyakból ,n vizsga más-más napokon volt tehető, szinte csábította a hallgatót„a felületes készülésre. Az egyik tárgyból, adott napon, gyors felkészülés után levizsgázott, s utána igyekezett e tárgyból mindent elfelejteni, hogy teljes energiával a másik tárgyra készülhessen, Az ilyen vizsgarendszer alkalmatlan a tartósabb tudás megszerzésére- s lehetővé teszi a hallgatónak, hogy sokszor három-négyhetes tanulással látszat eredményeket érien el a szigorlaton. Ezzel szemben az egy- és ugyanazon napon tett szigorlat mellett tartósabb tudás szőrözhető. ugyanis mindhárom tárgyból egyszerre kell számot adnia a vizsgán.

Ezt megelőzőleg mindhárom tárgyat párhuzamosan huzamosabb ideig kell tanulni, Ez írt nem látszik indokoltnak az, hogy az állami vezetés halasztást adjon egyik vagy másik szigorlati tárgy tekintetében.

Kern tartják ugyanakkor helyesnek a tanszékek általában az önkéntes kollokviumi rendszert« Kétségtelen ugyan, hogy a kötelező kollokviumok rendszere fokozott terhet jelent a tanszékek részére, de a jó eredmény érdekében szívesen vállalják a tanszékek ezt. a többletterhelést. Az elmúlt másfélév tapasztalatai mutatják, hogy 'azok, akik a félévben nem kollokváltak egy tárgyból ugyanabból az év végén gyengébb eredményt értek el, mint a. félévben vizsgázók. Ez természetes is. Az utóbbiaknak az I. félév < .nyarát_áz év végén mar csak ismételni kell, az előbbiek viszon nem lévén rákényszerülve a kérdéses tárgyból az I. félév folyamán felkészülni, ez év végén ”rohamtr.nulássál" próbálják legtöbbnyire az egész évi tananyagot el sa j át it. nni,

Ugyancsak nem vált be több. a n zék véleménye szerint az a rendszer amely szerint csak a.z a Hallgató kaphat kedvezményeket,' aki bizonyos, a dékán által - a hallgatók fegyelmének fokozása és tanulmányi munkájának roegjavitáse. céljából - előirt tárgyiakból kollokvál. Azok ugyanis, akiknél pl« a szülők jövedelme meghaladja a tandij- s egyéb kedvezményekhez megkívánt mértéket, tudva azt, hogy anyagi kedvezményeket úgy sera fognak kapni; nem kollokválnak; így n hallgatók mintegy két csoportba oszlanak,

Eng.: Dr. Szabó Péter, Fisz.: 8117 - 35 pld.