Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1959. 02. 12. 3. rendes kari tanácsülés

- 5 -(cl

Gábris József ás Keserű Bálintnó kollégiumi igazgatók a kari ülésen megjelennek.

Maday Pál megállapítja, ho^y a Pedagógiai Főiskola jelenlegi igazgatója semmiképpen sem kivan hozzájárulni ahhoz, hogy a jogászok együtt tanulhassanak a főiskolásokkal. Kifogásképpen fegyelmi kérdéseket hozott elő és több pedagógiai szempontot, amelyeket a maguk részéről nem voltak hajlandók elismerni. Véleményük szerint az elmúlt tanév során bebizonyosodott, hogy a pedagógiai főiskolai hallgatók és a jogász-hallgatók a nagyteremben igen jól együtt tudtak tanulni, tudomásuk szerint semmiféle fegyelmi kilengés, vagy bármiféle negativum nem merült fel. Kívánatosnak tartja, hogy a joghallgatók és a pedagógiai főiskolai hallgatók együttes tanulása az* eddig használt teremben továbbra is fenntartassék*

Ból;ya Lajos megemliti, hogy a Pedagógiai Főiskola igazgatójával a megállappdás nem határidős volt, tehát nem egy esztendőre szólott. Kérdezi, hogy ki bontotta fel ezt a megállapodást és hogyan akadályozták meg, hogy a hallgatók használhassák a tanulószobát?

Maday Pál tudomása szerint a Pedagógiai Főiskola egyoldalúan bontotta bel a megállapodást.

Dékán megjegyzi, hogy amikor a dékánságot átvette, ezt a tanulószobát már lezárták a jogászok felé és az uj pedagógiai főiskolai igazgató nem emlitette ezt a korábbi kötelezettséget, ügy gondolja, hogy ezt a kérdést most már csak összegyetemi szinten lehetne elintézni, bár a téli vizsgaidőszak már lebonyolódott és sajnos a jogászhallgatók nem tudtak ezt a lehetőséget kihasználni. Tavaszszal és nyáron pedig a helyzet már könnyebb lesz. Egyébként a nagy közös tanulószobának van egy előszoba részlege és ha a terem túlsó végében egy megfelelő feljárót létesitene a gazdasági hivatal, akkor már elválaszthatódnának egymástól a Pedagógiai Főiskola hallgatói és a jogászhallgatók.

Nagy László kérdezi, hogy a kollégiumi igazgatóknak milyen fegyelmi eszköz all rendelkezésükre?

Keserű Bálintné megjegyzi, hogy az egyetlen fegyelmi eszköz a kizárási”

Dékán kérdezi, hogy ennél nincs-e enyhébb fokozat, mint pl. valamely kedvezményből való kizárás?

Keserű Bálintné szerint nincs.

Gábris József megjegyzi, hogy a kollégiumositás során természetesen a fegyelmezési jagkör is a kollégiumok kezében lesz.

Nagy László megállapítja, hogy a jelentés nagyon alapos. A III. rész vet fel néhány problémát a fegyelemmel kapcsolatosan. A jelentés szerint kilengések vannak, a hallgatók laza fegyelmüek, nem kelnek fel reggel, rongálják a társadalmi t\ilajdont. A fegyelem lazaságának egyik oka, hogy a IV. éves joghallgatóknak nincsen szombaton és hétfon előadásuk, amitől nagyon jó hangulatba jönnek. A jelentés befejező része és az igazgatók véleménye a kollégiumositásban látják a kérdés megoldását. A maga részéről nagyon pesszimista a kollégiumositással kapcsolatosan. Egyelőre az a helyzet,