Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged
1959. 02. 12. 3. rendes kari tanácsülés
- 4 -<c1 Dékán véleménye szerint is a kedvezőtlen jegyet be kell ^vezetni az indexbe, mert ellenkező esetben ilyen nemkivánatos szokások következnek be. Kovács István megjegyzi, bogy a II. évfolyamnak tulajdonképpen egy kötelező vizsgája van, a többi fakultativ, vagy szemináriumokból adódik. Természetes, hogy kell lennie bizonyos csökkenésnek az I. évfolyamhoz viszonyítva, Úgy gondolja, hogy egészében véve nem nyújt rossz képet ez a statisztika. Dékán megköszöni Horváth Róbert professzor alapos munkáját, amelylyel a jelentést elkészítette és amelynek eredményeképpen igen részletes képet tudtak kapni az I. félév végén tartott kötelező vizsgák eredményeiről, annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy a szorgalmi jellegű kollokviumokat nem tartalmazza. Véleménye szerint a jelentés adatainak értékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az abszolút számok az egyes kategóriákban kicsinyek és egészen messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak. Mégis ezeket a jelenségeket pontosan meg kell vizsgálni. Kétségtelen, hogy a^vizsgaeredmények között vannak különbségek a származási kategóriákon kívül évfolyamok szerinti összehasonlitásban is. Ebben leginkább a kétféle tanterv különbözősége tükröződik, mert a IIIIV. évfolyam a régi tanterv szerint halad, mig az I-II. évfolyam az uj tanterv szerint. A vizsgák száma is különböző. A maga részéről a II. évfolyam aránylag gyengébb vizsgaeredményét leginkább annak tudja be, hogy itt a gyakorlati jegyek estek erős súllyal a latba és a hallgatók egyrésze nem vette elég komolyan ezeket a gyakorlatokat, aminek következtében többeknek gyengébb jegy volt csak adható. Ez a. ^körülmény is arra figyelmeztet, hogy az uj tanterv alkalmazásánál az I. és II. évfolyamon a hallgatókat ösztönözni kell a folyamatos tanulásra. Az a körülmény, hogy kevés tárgyból kell kötelező kollokviumot tenniök az I. félév végén, kétségtelenül lazítást jelent a tanulmányi fegyelemben. A II. éven azonban ezt erősen ellensúlyozza az a tény, hogy a szorgalmi kollokviumoknál, akik erre vállalkoztak, igen szép eredményeket értek el* Szorgalmazni kell tehát a folyamatos, rendszeres munkát az I., II. éven, a gyakorlatokon való számonkéréssel és más módokon is, mert különben az évvégi eredmények fogják megszenvedni, ha a hallgatók évközben a folyamatos tanulást elhanyagolják. A hallgatók tudják, hogy az ösztöndíjuk szempontjából bizonyos kockázat jelentkezik a vizsgáknál, ha az nem megfelelően sikerül, mert az ösztöndíjuk csökken, va^y esetleg meg is szűnik. Ez a magyarázata a beadott vizsgahalasztási kérelmeknek, amelyekben néha eléggé formális okokra hivatkoznak. A maga részéről törekedni fog arra, hogy a tanulmányi fegyelmet ebben a vonatkozásban is szigorítsák és a vizsgahalasztásokat kiküszöböljék. Ha a hallgatók félnek és visszariadnak a vizsgáktól, ez szintén csak azt illusztrálja, hogy a félév közben nem készültek fel rendesen. A vizsgaeredmények mögött tehát ezeket ß jelenségeket is meg kell látni és kéri a kar tagjait, hogy ezeket a tanulmányi szempontokat fokozottabban tartsák szem előtt. Véleménye szerint a jelentés igen tanulságos és a hallgatók munkájának fogyatékosságai mellett általánosságban kielégítő eredményt tükröz, ha az össztanulmányi átlagot és a jegyek $-os elosztását nézik. 10. A jogász-diákotthonok helyzete szociális, tanulmányi és nevelési szempontból. Előaáőt Maday Pál dékánfhelyettes. II. II. sz. melléklet.
