Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1957. 09. 12. 1. rendes kari ülés

- 3 -2 Az uj tanrend általában és elvileg ugyan kötött, de a köte­lező órakereteken túl a hallgató - érdeklődési körének megfelóen - maga választ a speciálkollégiumok közül, melyeket hallgatni, il­letve az azokon előadott anyagot elsajátitani köteles. A tanrend összeállitásánál helyesen érvényesült az a szem­pont, hogy a kar minden beiratkozott hallgatója nem kötelező elő­adásokat is hallgathasson és hallgasson is^a^karon, illetőleg^az egyetem bármelyik más karán. Az utóbbi valósággá válásának előmoz­dítása érdekében a magunk részéről is szükségesnek tartjuk éppen a konszolidáció kifejezéseképpen^is^a nyomtatott tanrendet, amely valamennyi fakultás hirdetett előadásai! tartalmazná, s a hallga­­tókat nemcsak tájékoztatja, hanem serkenti is. Az egyetemi oktatás fő formája az előadás lévén, a fő kollé­giumok előadás óraszámait magsabban állapitotték meg az eddigiek­hez képest. E tanévtől kezdődően az idegen nyelvoktatással kapcso­latban is uj rendelkezés történt* Kéri Mucsi elvtársat, erről a kar tagjait tájékoztatni szíveskedjék. Szólni kell a praktikumról is, melyeket olyan tárgyakból kell rendszeresiteni, ahol gykorlásra mód, illetve szükség van, s ahol a részvételt gyakorlati jeggyel kell igazolni, ami a prak­tikumon tényleges részvételt feltételezvén a tanulmányok folytatá­sának, végül is a képesitésnek nélkülözhetetlen feltételévé válik. A nyári gyakorlatok rendszere pedig azt hivatott lehetővé tenni, bogy a tiz féléves tanulmányi idő után kégesitett hallgatókat a gyakorlati munkában az eddiginél megfelelőbben tevékenykedhessenek. Elnök ezután az u^ ösztöndíjrendszerről szól, s me^emliti, hogy az 1957/58. tanévtől módosítás történt a hallgatók allami támogatásának rendszerében is. Az eddigi ösztön- és tandijrend­­szernek több olyan hibája volt, amely nem szolgálta kielégítő mér­tékben a felsőoktatási politika célkitűzésének elérését. Most csak az I. és II. évfolyamokon, a következő tanévekben pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokon is bevezetik az uj ösztöndíj és tandikend­­szert. Az uj tanrend jóváhagyása sok módszertani problémát fog fel­vetni. Az a tény, hogy a minisztérium a levelező tagozat tantervét a nappali tagozat^tantervé alapján a dékán hatáskörebe utalta, arra ind.itja, hog.j e kérdésben is a kar tagjainak véleményét kikérje, mert meggyőződése szerint a levelező oktatás súlyos gondot jelent, s kell, hogy okozzon valamennyiünknek. Azt azonban előre is^kell szögezni, hogy ha egyenlő értékű diplomát kivánunk adni a levelező hallgatóknak, akkor egyenlő követelményeket is kell felállítanunk. A továbbiakban kiemeli, hogy igen fontos politikai feladatot jelent a kar oktatóinak számára a tanulóifjúság nevelése. Az utóbbi időben természetszerűleg bizonyos szakadás állott be a hallgatók és az oktatók között, éppen ezért sürgősen gondot kell fordítani az oktatáson kívüli nevelő munkára és az olyan, a hallgatók általános műveltségét emelni hivatott kollégiumokra való serkentésre, mint amilyen a most meginduló összegyetemi kollégium­politechnikum bevezetése és a kollégiumartium bevezetése az oktató­nevelő munkába. A diákotthonokkal kapcsolatban kifejti: az ott végezhető ne­velőiről nka rendszerét oda kell módosítani, hogy az ne egy kari fe­lelős, vagy a dékán feladatát képezze csupán, hanem a kar vala­mennyi oktatójáét. Az oktató- és a nevelő munkában meg kell végre teremteni a mi nemzetközi kapcsolatainkat is a csereutazások le­hetőségét kell biztosítani a kar valamennyi oktatója számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom