Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged

1957. 09. 12. 1. rendes kari ülés

2

helyzet tette indokolttá, hogy a vezetés kevésbé támaszkodhatott a kari tanácsokra. Meggyőződése és szándéka is, ho^y a jövőben a kari tanácsokban rejlő kollektiv erőt nagyobb mértekben kell^felhasználni a vezetésben. Szükségesnek tartja, hogy a kari tanács s az általa kitűzött bizottságok munkája átfogja a. kari élet valamennyi területét. A bizottságok súlyának növelése^érdekében jé lenne, ha bizonyos anyagi alapokkal is rendelkeznének, ezzel is aláhúzva jelentőségüket, szerepüket.

Leszögezte, amint azt a most megtartott rektori, dékáni értekezlet referátumát tartó Szigeti Miniszterhelyettes elvtárs is hangsúlyozott, hogy az adminisztrativ-fegyelmi intézkedések lezárásával' olyan légkört kivannak teremteni, amelyben^mindenki - egyszer s mindenkorra lemérve a maga külön felelősségét - nyugodtan végezheti munkáját. A maga részéről mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kar valamennyi dtílgozója most már maga^mögött érezze a párt és az állami vezetés minden irányú támogatását.

Egyesektől ehhez nem is kér többet: mint ami egyébként^megvan - loyalitást állami és társadalmi rendünk irányában. Ebből logikusan következik, hogy az ifjúság oktatása, nevelése terén éppen a pedagógiai felelősségből is kifolyólag a népi demokráciához hü szellemben kell végezni ezt a feladatot is. Itt említi meg*.örvendetes, hogy Bolya Lajos, Búza László ^és Martonyi János profeszszorok fontos politikai kérdésekben állást foglaltak a város közvéleménye előtt.

Biztos abban, hogy megteremtve a megfelelő légkört, karunk valamennyi dolgozója reszt fog venni a maga erejéhez mérten az ellenforradalom-okozta sebek hegyógyitásában, a normális, konszolidált egyetemi élet helyreállításában, ügy véli azonban, hogy a visszatérés a múlthoz semmiképpen sem jelenti és nem is jelentheti egyúttal a régi hibákhoz való visszatérést is. Sok hibát követtünk el az elmúlt években s azt hiszi ezek nagy része elkerülhető lett volna, ha karunkon kialakult volna egy valóban kollektiv szellem, amelynek elsősorban a közös tudományos szintű elvi vitákban kellett volna kikovácsolódnia, semmint az erők szétforgácsolásával személyi torzsalkodásokban. Sok jel mutat arra, hogy kedvező előfeltételeink megvannak, csak további kölcsönös megértésre és jóakaratra van szükség.

Az^idei tanévben az oktatásügyi kormányzat nagyon helyesen nem bocsátott ki utasitást az egyetemek és főiskolák' fő feladatairól, ^hiszen bürokratikus formaságok az elmúlt években sem sokkal vitték előbbre ügyünket.

Magunknak kell kialakítanunk minden napi munkánkban a legfontosabb ^irányelveket és megoldani azokat a problémákat, amelyek előttünk éppen az ötéves képzésre való áttérésből fakadnak.

Ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy az idei tanévtől kezdve - mint ismeretes - a képzés időtartama öt év, amiből következik, hogy a jóváhagyott uj tanterv és tanrend alapján az I. évfolyamon az 1957/58, tanévtől kezdődően kell oktatni, mig a következő" évfolyamokra az uj tanterv és tanrend tanévenként fokozatosan lép hatályba. Azokon az évfolyamokon, amelyeken az uj tanterv még nem lép hatályba, az ezidő szerint hatályban lévő tanterv és tanrend szerint^kell oktatni. Tanulmányaikat eredményesén befejező hallgatóink képesitésükhöz tartozóan doktori cimet kapnak, azonban nyilvánvaló az is," hogy egyfelől' az öt évre emelt oktatási tartam miatt, másfelől a cim miatt is és mindezek mellett a Magyar Népköztársaság kultúrpolitikájának az alapvető elveiből folyóan is a szinvonal emel kedés érdekében a követelményeknek bizonyos mértékig fokozott meghatározását is tartalmazza az uj tantérv és tanrend.