Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

EngaBérózi To pl de egyes polgári jogviszonyok a közvetett tárgy szempontjából targgygi rendelkező jogviszonyok, míg mások/ vonatkozásban tárgyátxen jogviszo­nyok /pl» az orvosi megbízás ellátása/o A kérdés ilyen módon való kiélezése erősen elméleti jellegű,, s didakti­kai szempontból is helyesebbnek tartjuk Genkinnék azt az nliáspontiát. mely szerinti a jogviszony tárgyát képező^ magatartás irányulhat dolgom­ra, de irányulhat más célokra is» "Csak ebben az utolsó érte jenben le­het beszélni a dologról, mint a jogviszony tárgyairól, azaz nem úgy, mint magának a jogviszonynak elemeiről, hanem mint olyan fizTkaT tar­­gyaTroir 'amelyek'Kei. kápcsőlaTban á/jogv iszony létesült»'Voi/ JjZ* n né - zet mellett n jogviszony tárgya tekintetében létrejött általános fej co­­gás minden előnye 'továbbra is megtartható» A hallgatóság elolt a (>.n~ lin-féle felfogásnak kifejtése didaktikai szempontból is teljesen ele­gendő arra, hogy az átmenetet, a polgári jogviszony tárgya; -y magst artas: s azon fizikai "tárnyak» amelyekkel xjpcsolatb in a legfontosabb -polgári jogviszonyok, a tulajdoni viszonyok létesülnek, biztositsa« Javasoljuk e zert 3 TDO^ p^’ *>* j "j n p*T} i Q '7 m >■'' > ^ a rr " *» V' »7 { í * o “! I‘> C*V '* C *7 / r M ^ ^ *? f ^ 1" ° T* CPT7 p j Q ]_{' Hj lözes-r. te_ Nem szeretnénk azonban azt, hogy valaki ebből a nézetünkből arra a to­vábbi következtetésre jutna, hogy akkor úgy tudományos, mint dia akt lkai. meggondolásokból ind-é olt le n. ne a dolgoknak a tulajdonjogról szóló feje- < zet "élén való tárgyalása» A tankönyv rend szer me galKOtf< sónál egyik elvként állítjuk fel magunk elé azt, hogy akkor, midőn o hallgató az egyes jog­intézménye k ke. ] rá c z 1 t e i b ■- n me. g í siaerkedík, már m í ad o z ők ka 1 -1 z a 1 • ip fo­galmakkal tisztába^ legyen., amelyek azon egy vagy több jogínt sm ny^ részletes ki fejtésé, htrz nélkülözhetetlenül szükséges» Az általános rész feladata az, hogy a. hallgató elé tárja az illető tudományág v • - lame any i jelentős fogalmát, A dolgok fogalmának kifejtése, amely* elsősorban a - tulajdon intézményének megismeréséhez, de ezen tuÍme nőieg a javak el­osztását rendező forgalmi"jog megismeréséhez nélkülözhetetlen, csak n2' általános rész adhatja. Ha pedig"ez Így áll, máshova e fog-alom kifej­tését, mint a polgári jogviszony második elemének tárgyaláséhoz, nyil­vánvalóig^ nem illeszthetjük» 11» Programmunk, valamint tankönyvrendszerünk is a dolgok kapósán emlí­ti a vagyon fogalmát» E fejezetnek a dolgokról szóló fedezet után való beillesztését nézetünk szerint kétségkívül indokolja az"a tény, hogy a vagyon legjellemzőbb alkatrészei a dolgok» Nyilván ebből a meggondolás­ból kiindulva helyezi el a szovjet tankönyv /64/, nemkülönben a német tankönyv is/65/ a vagyon fogalmának kifejtését ugyancsak e helyen. Nézetünk szerint azonban didaktikai szempontok e rendszerbeli elhelyezés nek ellene szólnak» A vagyoni tartalmú életviszonyokról jelenlegi tan­könyv rend szerünk ezt megelőzően már több helyen beszél /a polgári jog fogalmának kifejtése kapósén- a_polgári jogrendszerének fejtegetése"1 során stb,/-,. ennek ellenőre a hallgató a vagyon fogalmával csak az álta­lános rész anyagáruk utolsó negyedében ismerkedik meg.. Nem kétséges u­­gyan, hogy a vagyonnal kapcsolatos bizonyos fogalmaknak, igy az alva­gy on mibe liftesek kifej tése helyesen csak a jelenlegi helyen ejthető meg, hiszc-n lényegéb-.n" a dolgok* fogalmának ismeretét" feltételezi , mégis úgy véljük, hogy a vagyon fogaImának a vele kapcsolatos kérdésektől va­ló ilyen elszakítasz sera logikai, sem didaktikai szempontból nem káros? A dolgok és a vagyonnal kapcsolatos fogalmak közt a kellő átmenetet öl- ' daktikai szempontból kitünően biztosíthatjuk azzal, ha. r dolgok letör- - gyalása utánra vágyó: alkatrész fogalmából “indulunk kiamely" általában » dolog szokott ienni. a igy térünk rá a vagyonnal kapcsolatos different c iáit abb fogalmakra» ' ,'J" _ . . Jav 3 s öl j uk e zer t r. • a vap-v-on fogalmán, ik a bevezető részbe n való kifejtésé L mig n vagy on aj 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom