Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Eng»Bérczi 7o pld.-29'

kappsola tos. e gyé b kérdések tárgyalását a dolgok után "vagyonalkatrészsk* cin 'ala H 3

120 A burzsoa német tankönyvrendszerben kialakult azzal a gyakorlattal szemben, amely az alanyi jogokat a jogalanyok előtt tárgyaija,/ez a rendszer - mint mondottuk - a német tankönyv általános részében-ma is tükröződik/, az egyedül tudományos álláspont az, hogy az alanyi jogok, mint amelyek a velük összefonódó kötelezettségekkel a jogviszony alanyainak magatartását meghatározzák, a jogviszony tartalmát tárgyszó fejezetben foglaljanak helyet» Ez az elrendezese az egyes fogalmadnak biztosíthatja azi^ hogy e jogviszonyról átfogó, rendszeres s a beiső összefüggéseket feltáró képet kapjon a jogtanuló és ne szoruljon szemléletében háttérbe a jogalany, az ember* akiért társadalmi rendünk alanyi jogokat konstruál* Az alanyi jogok_előtérbe helyezése ixztalanyi jogok egységének, mint valami önálló fogalomnak fetis:zálásáí jelenti *

Rá kell azonban irtatni arra, hogy a programmban szereplő következő kitétel t "'Az alany, jog és kötelezettség, mint a polgári jogviszony tartalmának le gfont col vb c lerne” nem látszik helytállónak s hiszen mi más tehetné ki a polgári jogviszony tartalmát, mint alaftyi jog és kötelezettség? Helyese^ mondj?, e vonatkozásban tankönyvünk” vonatkozó fejezetében Világhy a kár l.kzőket; nA polgári jogvi szony^ tartalmát azok az alanyi jogok'és jen kötelezettségek teszik ki, -amelyek a jogviszony alanyait illetik«. 5 \ t> iő'leg terheÍík0” /225 »1»/

Helyesebb lenit toM* e; kitétel * igy módosítani % "Az alanyi log és. köte- T*-"zpTTségV~Tálnt"" ^gá ■/ i /Lg bizony ’"fártáf ii: ~ el-'még 7’'’

’ r. Aggályosnak iutazik nézetünk szerint az alakító jogoknak és a várómánynak külön fejezetekben való tárgyalása«

A ‘'hatalmasság’1' a burzsoa jog terméke, amely ott kétségkívül külön kategóriát jelentett, ráért az alanyi jogok körébe való besorolása elf n aggályok merültek fel,Az alaki tó” jog azonban az alanyi jognak Bratusz /B5a/ szerinti s állaiában elfogadottá vált értelmezése /lehetséges magatar lés mértéke/ folytán minden nehézség nélkül beilleszthető az alanyi jogok közé* Ez a beillesztés annál is indokoltabb, mert Így elvesz az a sajátossága, amelyet a burzsoa jog épen kiemelt; a hatalmi lem.,

Az alakitó jog azonban speciális alanyi jog, u*i* mindig jogviszonyok keletkezését módosulását vagy megszűnését eredményezi annak gyakorlása» Ilyen értelmezésben tehát jogi tény* Mint jogi tény azonban nem minősíthető egységes kategóriának, mert bizonyos "esetekben jognyilatkozatban vagy rbálaktusokban jelentkező gyakorlása közvetlenül hozza létre a jogi w na fást, más f selben azonban az alakító jogok csak perbe n érvénye*' sithetők /kifogások/, s ez esetben már a bírósági aktus lesz o jogi tény, amely a jogi hatást életre hívja*, az alakító jog gyakorlása vsak kiprovokálja ezt az aktust«

Burzsoa eredet?-, elméleti jellege, széteső tartalma miatt ezért azt javasoljuk,

hogy az alakító jogokról, mint az alanyi jogok speciális* fa iáról az alanyíl ogo k? ferde IffmÄ z zen' >e F “r ovidén' 'ÍT~1 a tűrő nyy ö TTkc pz.Tüe't'ő ázó ■ í.bah azv hogy a amelynO: j e: .lent ősege- ~ nem vTtePT na l n’";; sá fi/ g k‘ü- '

Ion T< ‘jeg U ,TenÖ ” “ ' * “ " “ ~- Ugyancsak elméit ti kategóriának látszik a várómén?» A függő jogi helyzetekhez, amelyekhez a várómény is oartozík, aTTaiáüan jogrendünk jogi” hatásokat nem fűz* A tágabb értelmezésű váromány részére /remény egy salanyi jog megsze v"-' 'a ér?:/' külön fejezetet fenntartani teljesen feleslege s* A szukebb éitelemben vett váromány, az u,n* biztosított váromány jelentősége viszont jogunkban igen csekély,. E konstrukció kivétalszerü» Esetei részben elhaló Kategóriák, pl az űtóörökös részére biztosított váromány,_részben igen mesterkélt előéleti kategóriát /a fikcióval élő emberré minősített méhmagzat élve születésétőí feltételezett függő hely-