Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

-22-EngoBérezi To pld035870

A Szovjetunióban utóbb lefolyt vita azonban azt bizonyltja, hogy bizonyos, a tankönyvrendszerben külön kategóriát elfoglaló szervezeteknél: az állami költségvetési szerveknél a jogi személyiség kérdése még nem egészen tisztazotT probléma* Mär Bratusz rámutat arra/5o/, hogy az OSzFSzK Ptk«19»§-'ában foglaltakra támaszkodva,/mely szerint: az olyan állami vállalatok s ezek egyesülései, melyek önálló elszámolási rendA- szerben működnek ás amelyeknek az anyagi eszközökkel_való ellátása nem költségvetési előirányzattal történik, önálló és a kincstártól független jogi személyek/' egyesek arra következtetnek, hogy a jogi személyiség csak az önálló gazdaságos elszámolásban működő szervezeteket illeti mega Ezzel szemben Bratusz arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután a jogi személyiség a Ptk,13,§“a szerint az intézményeket is megilleti; a fenti § ilyen megszorító magyarázata nem fogadható el, Az újabb vita során Venediktov és Gsnkin azon költségvetési szervek jogi személyisége mellett foglalt állást, amelyek vezetősége a hitelek felett rendelkezni jogosultigeu erősnek bizonyult azonban az a nézet is, hogy e szerveket jogi személyiség csak akkor illeti.; ha ezt jogszabály külön kimondja,/51/ Ugyancsak- vitas e kérdés a csehszlovák jogtudományban is, ahol is a jogalanyiság kérdése «részt nem nyert még megoldást,/52/ Hogy ez a problema törvényhozásunkban is felmerült, igazolja az a tény,hogy a ma érvényben 1<- w Tanácstörvény /1954eX0tv/ 5o§~ánaK 1',bekezdése - annak ellenére, hegy a tanácsot már korábban is jogi személynek tekintettük - kimondja a tanács jogi személyiségét.

Helyes lenne tehát az állami költségvetési szervek tárgyalása kapcsán a ze tárgyban"'! ei o\ y t_ viTa"anyágá na k" a ‘ Tankönyv ué v a lo/f e Ivétél e a vifaTánuisalainak'Tevonasa,"kofonősen”á '"szervezetek u7nl' eTküIonlte11

v ágyőnTTéRTn t ét e Be hT/577'

5, A fenti kérdéssel kapcsolódik némileg egyes társadalmi szervezetek jogi személyiségének kérdése a A tankönyv azégy' - sulefek után 'tárgyaTF- ~ Egyé b Társadalmi"^ ze rve zéTe k'? cim alatt a pártot, szakszervezetei, Disz-t, Mndsz-t, Mszhsz-t, Magyar Vöröskereszt Szövetséget stb, említi 9 A szovjet tankönyv a társadalmi szervezetek közül külön kiemeli a szakszervezeteket, a párt jogi személyiségéről nem szól/54/, mig a német tankönyv az egyesületek tárgyalása során foglalkozik a demokratikus uömegszervezetek jogi személyisegével, de a pártot szintén nem említi,

E társadalmi szervezetek jogi személyisége ellen - eltekintve a párttól - komoly ellenérvet felhozni aligha lehet,

A szakszervezetek jogi személyként való elismerése -.mint azt Bratusz kifejti - szükséges /55/ hiszen ha a jogi személy említett legfontosabb kritériumából indulunk ki, nyilvánvaló, hogy céljai elérésére szüksége van külön vagyonra, s arra, hogy e vagyont maga kezelje, s annak keretebe nőügyieteket köthessen, /Gondolunk itt pl, épületek szakszervezeti üdülő céljára való berendezését célzó szélütés! szerződések megkötésére stbe/o Emellett Pp-rT lehetővé teszi azt, hogy a szakszervezet amperben meghatalmazottként járjon el saját tagiának perében /67.§A Nyilvánvaló tehat, hogy bár a szakszervezet elsőrendű hivatása a társadalom szervezésében nevelésében, a dolgozók érdekvédelmében áll, mégis különösen a legutőjui cél érdekében feltétlenül szükséges az, hogy a polgári jogviszonyok alanya legyen, polgári alanyi jogokat szerezhessen, kötelezettségeket vállalhasson/ polgári perben állhasson, Jogi személynek kell tekintenünk tehát akkor is, ha ebbel! minőségét jogszabály nem rögzíti, s ha funkcióinak legnagyobb része társadalmi és államigazgatási, ill, munkajogi térre korlátozódik,/56/

Egyébként a szakszervezet, valamint hasonló tömegszervezetek jogi személyisége kérdésének tekintetében legális útbaigazítást kapunk az egyesületek jogviszonyait, jogi személyiségét tárgyazó 1955*évi tvr,15.1-ábgn, amely egyrészről kimondja,hogy a tvr, "hatálya nem terjed ki a szakszervezetekre, Mndsz-re;> Disz-re, továbbá azon szervezet kre, amelyeknek meg alakulasaról és működéséről külön jogszabály rendelk; z: k. illetőleg amelyeket külön jogszabály a jelen törvényerejű reü. t? tűn alól Hvn"