Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
a. Ei $ /■> ~ n í ^ /CUfcfk«/ Majd iey folytatja; Mlz‘ előző bekezdésben neci említett tömegsz?ryezetekei /ps j'éjé Szavje arsáság, Magyar VoTosker? sz't stbc/, továbbá o j*-len töi'Vbnyhre jü“rende 1 et hatálybalépése kor jóváhagyott alapszabály alapján már a--gálákult szerveseteket a jelen törvényerejű rendelet alapién működő szervezi- teknek' kell tekinteni«" /2obek«/ A fentiekből kérdésünkét Ilit tőén az alábbiak állapi tandók meg: szakszervezetek,, Mndsz, Disz annak ellenére., hogy létrejöttüket nem irott jogszabálynak köszönhették, jogi személyek ugyan, azonban rájuk az egyesületekre vonatkozó szabályok nem érvényesülnek, a Mszt, a Magyar Vöröskereszt, s az előzőkben említett három törnegszervezeten kivüíü egyéb üömegszerveze-tek, az 1955* évi 18ctvr0 értelmében működő jogi személyeknek tekintendők« Miután a párt nem u szervezet, sem a tvr« értelmében vett egyesületnek nem te ki rifhe tő, de- --'r.* is különleges funkciói vannak, hiszen ez a szervezet társad-slomépitt^:... . irányítója, jogi személyiségének kérdése s ennek következtében az, hogy a polgár* jogi viszony alanyai közt említést nyerjen-e, igen problematikus. Több érv szól a párt polgári jogi jogképessége ellen, így elsősorban az, hogy a pártot, amely szocialista építésünk központi irányitója, amelynek á társadalomépítés minden vonatkozásában irányító szerepe van, nem L-'r-.t olyan elbírálásban részesíteni, mint a tömegszerve,zeteket, vagy különösen az egyesületeket; nem logsZabáiy hívta életre, hiszen létezett már a felszabadulás előtt az illegalitás idején, s jogi személyiségét jogszabály nem is mondja kii tevékenységében a közvetlen gazdálkodás teljesen jelentéktelen szerepe, t játszik 0 Azonban polgári jogi jogalanyiságának biztosítása mellett is komoly érvek szólnak: mindenekei.őtt az a körülmény, hogy feladatait, célkitűzéseit tekintve legmagasabb re- sdl, ;ársedalmi szervezet, nem ok arra, hogy a polgári jogi jogalanyiság ne biztosíttassák részére, az a jogalanyiság, amellyel nemcsak törne- gsz'e rezetek, de. kis jelent ősé gü társadalmi egyesületek is rendelkeznek; az a tény, hogy nem jogszabály hívta életre, hanem a régi társadalomban működve lép-e.tt’ .át az uj társadalomba, s annak kezdettel fogva vezető ere je volt, nem indok polgári jogi jogalanyiságának megtagadására, hiszen a szakszer?--zetteJ kí ugyanez a helyzet, polgári jogalanyisága mégis mt gv an; a fenti érv-k azonban a maguk elszigeteltségükben a polgári jogalanyiság elismerését a párt részére pnoelulag indokolják, a pártnak azonban erre a jogalanyiságra valóiában szüksége'is van, bármilyen jelentékte-. len is működésében a közvetlen gazdálkodás« A MDP Szervezeti Szabályzatának, mint alapszabálynak 52 pont.ja ugyanis kimondja: "A párt és szervezetei jj szükségen n nyögi. eszközöket a párttagsági aljból, valamint a pártvállaló tok jövedelméből biztosítják«" Ebből következik, hogy a pártnak.- hogy céljait be-töltse, bizonyos anyagi eszközökre is szüksége van, tehát ezeken a tulajdonjoga meg keli őt"illesse, s ezenkívül bizonyos közvetlen gazdasági természetű céljainak /párthelyiség ‘berendezése, propaganda munka anyag? fedezete stb«/ megvalósítására szükséges az, hogy polgári alanyi jogokat szerezhessen, kötelezettségeket vállalhasson; végűi a párt rendelkezik mindazon - a fentiekben nem említett- kritériumokkal is, amelyek a jogi személlyé minősítés megkíván: igy meghatározott, állandó céllal rendelkezik s alapszabályai szerint működő állandó szerve set tel« A party polgári jogi jogalanyisága tehát nézetünk szerint aligha tagadható ■el kell azonban ism-rni, hogy a pártot, mint jogaler-t keletkezésének
