Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

A magánjogi i: orikön.-/ trendszernek második részét nem a - jogviszony »hanem az alanyi jog, s ezzel kapcsolatban a jogalanyok, jogtárgyak és az ala­nyi jogok vélelme teszi kr5/ s ha tesznek is említést az alanyi jogok kapcsán a jogviszonyokról1/46/ ez a kérdés végeredményben elsikkad, s a polgári jogszabály tárgya, az emberek közti viszony természetesen el­­homályosod!ki A szocialista jogtudomány eredménye a jogv?szörnynek,mint emberek közti viszonynak, mint általában az alap jelenségének kiemelése, s ezért a szociális- polgári jogi tankönyvrendszerek általános részé­nek második átfc :ó fajlz-etét ez tölti ki»‘Ezt látjuk a szovjet tankönyv­­rendszerben, amely először meghatározza a polgári jogviszony mibenlétét és három ölemét; majd ezek részletes tárgyalásának'szenteli* az általános rész' további fejezeteit, Nem jut azonban, e fejezetekbe n élesen kifeje­zésre a polgári jogviszony tárgyának és tartalmának elválasztása. A NDK polgári jogi tankönyv általános'része második átfogó szakaszában követi a szovjet tankönyv z.en egyedül helyes és tudományos rendszer alkotásé t, ámde nem tudja magát függetleníteni* a burzsoa német tankönyvrendszerek azon sajátosságától, hogy azok a jogalanyok előtt az alanyi jogokkal foglalkoznak» Ez az eltérés a szovjet rendszertől, feltétlenül a tudo­mányosság rovására megy,, A. nálunk követett rendszer nézetünk szerint a leghelyesebbnek látszik, mert nemcsak tartalmában követi a szovjet jogtudomány által kimunkált helyes rendszert; ,-v fejszeteinek berendezésiben is élesen kifejezésre juttatja a polgári jogviszony Párom elemét, s az alanyi jogok és kötele­zettségek tanát a polgári jogviszony tartalmába illeszti', eltérői eg a német r, xdszertől =, Természetesen. a szovjet és hazai tankönyvre nősz erünk közt mutatko ő 0.7 az eltérés abból adódik, hogy a szovjet tankönyv meg­jelenésekor /l:Z / még nem dőlt el az a vita teljesén, hogy mi a polgá­ri ^/jogviszony tárg 7 - 7 / ezzel ««?.•.. .f .oa-a mi pvé hányás akár /15^>./fsmár yandélkezce// l-vt k a sz. jut tudomány ei élményei e kér­désben^ úgyhogy megvolt az alap arra, hogy a polgári*-jogviszony elemei­nek kifejtése az ál:alános rész e. szakaszának beosztásában is élesen ki­fejezésre jusson,. Az általános fesz .. második szakaszát t ehát mm töltheti ki más, mint ‘a polgári jogviszonyúé alanyainak,- tárgyának és tartalmának taglalása. 2o A polgári jogviszony általános fogalmának kifejtését már a fentiek­­benVnTlT/TX ‘polgufTjjogTögiTmároi sz^I5~"feiezetbe . a polgári jog tárgyának /éle tv iszony/ keretébe javasoltuk felvenni. '2 heÍvűtt ezek szerint csak. s polari iogviszony elemeivel és fajaival kell foglalkoz­nunk, kerül ve or..j icon azt j+amit már bevezetőben elmondtunk a vagyoni és nem r -lyoni viszonyok, mini a polgári jog tárgya kapósén, *E.z az" ismét­lés inkább az u'l uVdás /0 ■ j/ata lehet«- f "hogy ugyanazt mondjuk el az osz­- talyozr.s Kapcsán 3.6 A polgári jogviszony alanyai kapósán a szovjet tankönyv először a szoyj-t álTámrőI, majd az 'állampolgárokról és végül a jogi személyekről szól, mi a, né nini Tankönyv a jogi. személyek közéiül esz ti be az államot, mint n polgári jogviszonyok alanyát,'bái kiemeli annak a jogi személy­től eltérő sajátosságait*­Nézetűnk szerint mintha? már a polgár:; jogi Programm első vitáján kife­jezésre jutott* as államot: mint polgári jogviszonyok alanyát semmi képen sem helyes elsődleges jellege. és kale tk-ázésŐnek és’ megszülésének sajátos­ságai folytán a jogi személyek keretébe beilleszteni, dec.szintén helye­sebbnek látszik tankönyvrendszerünk az a berendezése, amely első helyen az embert, mint polgári jogviszonyok alanyát tárgyalja, s csak utána* az államot, mert ez as elrendezés van összhangban a "szocializmusban legfőbb érték az ember" elvével., Ezt teszi egyébként a csehszlovák tankönyv ál­talános része- iso/48/ 4« A jogi szoméiyzk fogalmának meghatározása lényegében a. jogi személy kri coriumáirak rogziteseFTelTeTe lezl. Jé len tankönyvre ndszf-rünk megfe­jelő helyet biztositg vS ? szovjet jogtudomány eredményeit tükröző szov­jet tankönyvre V4.maszkodva /49/ megállapítja n jogi személy kritériuma­it Kiegészítve azt a megengedett és állandó jelleg- cél kritériumaival»-Enge Bérezi io pld» 3b 8 6 0 ~<L -

Next

/
Oldalképek
Tartalom