Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

-2-Eng.Bérezi 7o pl- o3o46.

vek Írásával töltött* /Dig.1.2,2.47./. Nem valószínű viszont, hogy a principatus elején kialakult "iskolák" /sabinianusok és proculianuso^/ kialakulása ilyen rendszer kialakulására különösebb hatást gyakorolt volna, hiszen ezek inkább irányzatok voltak, amelyeknek határozott vonalát lényegében ma sem ismerjük, sót a legújabb irodalomban elhangzott vélemények szerint a köztük levő ellentetek inkább személyes, mint elvi differenciákon nyugodtak,/9/

A principatus elején lényegében három tudományos rendszerrel találkozzunk: ;•

a Scaevola által kezdeményezett és Sabiniusnál továbbfejlődő Ulpianus és Paulus ius civile-kommentárjainál is észlelhető rendszer, amely a - XII t,törvény tárgysorozatától lényegében már függetlenítette magát,

az edictura kommentálását tartalmazó és Servius /i.e.-l.-sz,/ által kezdeményezett rendszer, mely az edictum, mint kódex rendszerét követi,

s a djLgestarendszer, amelyben a ius civile és ius honorárium egyesitett tárgyalását tartalmazó müvek felépítése történt. /Köztársasági előképét e rendszernek Alfenusnak, Servius tanítványának munkája adja/ • • :'

Az irodalomban elfogadott' ma az az álláspont,* hygy a tankönyv rendszer kialakulására lényegében az első adott alapot.-//e/ Nézetünk szerint * ennek indoka a Scaevola rendszer jellemzésénél mondottakban rejlik, hiszen ez a rendszer a legalis rendszernek már nem függvénye, ezért bizonyos mértékben kötetlenebb volt az intézmények csoportosításánál, , s egyben tartalmi osztályozásoktól sem Idegenkedett. + personis”/és

2. Ez a rendszer volt hatással Gaiusra,aki a római civiljog első tankönyvet az Institutiones-t megírta /i/u.II.sz./, E tankönyv két első része ”de rebus" mig a harmadik részében úgy véljük az "Aelius

rendszer”, lehetett rá hatassal, amennyiben a tankönyv- harmadik része a legis actiok formuláit közli. Az egyes fejezeteken belül viszont az intézmények rendszerezésénél minden kétségét kizárólag kimutatható a Scaevola és Sabinus rejndszer hatása, hiszen Gaius ezekéhez hasonló osztályozásokat halt végre /pl. Gai.3.8G,: "genera contractuum”;- 3*183«: "genera furtorum"; 2,Iol.:"genera testamentorum" etc./.

A Gaius-féle tankönyvrendszer lett ezután az oktatás rendszerének alapja, s az eddig szokásos tudományos rendszerbefoglalást.nélkülöző oktatási rend hatása csak annyiban nyilvánult meg, hogy"az oktatásban - használatosak voltak az u.n. tíegulae, vagy Definitiones elnevezésű gyűjtemények; /pl, Papinianustól/, amelyek az anyagról áttekintés.! nem .. adó, betanulandó szabálytömeget tartalmaztak./11/ -A Gaius-féle institutio-rendszer, amelynek kidolgozását feltehetőleg előmunkálatok előzték meg, s Gaius csafe a végső rendszerezést végezte , el /12/ az említeti három részben /da personis, de.rebus, de actionibus/ adja elő a tananyagot. Általános része e munkának nincs, csupán néhány bevezető pont a ius civile és ius naturale fogalmáról, a jogforrások felsorolásáról, s magáról a tankönyvnek háfmas rendszeréről /1.1-8,/„ • 1 ■

Gaius után institutiokat irtok a fennmaradt adatok szerint Ulpianus, Paulus, Maroianus, akik nyilvánvalóig ezt a rendszert követtek, Kétségtelenné teszi ezt az, hogy Justinianus Institutioi lényegében szinten ezt a rendszert követik, tehát általános részt nem tartalmaznak /a bevezető, s a .tankönyv céljára utaló ajánlás,, a jogról és igazságr ról, valamint a ius naturale, ius gentium és ius civile fogalmáról s ez utobb.i keretében a- jogforrásokról is szóló I—II• titulus enriek nem tekinthető/.

Érdekes ezzel szemben kiemelni azt, hogy a Digestaról, a jogtudósok müveinek töredékeiből összeállított és a gyakorlat számára lészült