Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

-3-Eng.Bérezi 7o pld,3o47«

törvénymüról ugyanez nem mondható el. A mü első rész6 u.i. - bár kétségkívül az Institution bevezető részének hatása alatt áll/mindk6ttő a "De iustitia et iuren cimü titulussal kezdődik, s a következő titulus pedig a jogforrásokra utal/- olyan általános kérdésekkel is foglalkozik, ameiyek az újkori pandektarendszer bevezető részének is alkatelemei. Ilyenek az I0 könyvben a jogforrások részletes tárgyalása /III-IVc.tit„/, az emberek statusa /V-VII.tit./, a dolgok osztályozása /Vlllctit,/, a II. könyvben a jogok érvényesítése /IV-XII.tit,/, a IV. könyvben integrum restitutio /I.tit,/. Persze ezek mellett sokféle egyéb és speciális anyagot is tartalmaz e rész /az infamia, negotiorum ge st io 5 pactum^ rc=/( .ami nyilván arra utal, hogy itt egy általános kérdéseket sz^Mlyozó rész kialskitására irányuló tudatos törekvés lényegében hiány oU, s a Digésta ezt az általános rész látszatát keltő,' görögül í!Protagnak nevezett részét csupán az institutio-rendszer* bői ismeretes néhány bevezető kérdés részletesebb kifejtésére való törekvés teremtette meg« Egyéb rendszerbeli kapcsolata a justinianusi_ kor tankönyvre nősZ( rónék a törvénykönyvrendszerrel azonban aligha mutatható ki«

3o Felmt-rül már most & kérdés, vajion miért nem alakulhatott ki általános rész, tehát átfogó elméleti kérdéseket, alapvető fogalmi meghatározásokat,. stbo tartalmazó rész a római jog tudományos es tankönyvrendszerében?

Ennek a közvetlen oka nézetünk szerint abban keresendő, hogy a római jogtudomány lényegében kezdettől fogva mindvégig kazuista jellegű volt, s igy anyagénak rendszerezése is legfeljebb az egyes tipikusabb jogesetek megoldási módjainak csoportosításéból adódott! Miután azonban a jogtudomány rendszere is a ielépitmény jelensége /13/, aligha lehet a római jogtudomány kazuisztikus jelleget a fenti jelenség végokának tekinteni,

A római jogtudomány művelésének kezdetű, lényegében a pun háborúk megindulásáig nyúlnak vissza, amikor is a római gazdasági élet hatalmas változáson megy át, /A korábbi időkben csupán a pontifexek interpretációs mest.erkedésc képviseli a jogtudomány művelését./ A pun háborúkban elért sikerek folytán a rabszolgák egyre növekvő tömegei kerülnek Rómába. Ennek következménye, hogy a naturálgazdaságote burkai szétpattannak, s megindul a rabszolgaüzemekben az árutermelés. A felfelé Ívelő forgalmi elet egyre másra veti fel a megoldandó jogeseteket, s a módosuló termelési viszonyoknak ez a következménye Kifcerülhetétlenné teszi a kazuisztikát a jogtudományban. A rabszolgafelkelések megindulásától kezdve az áruforgalom ez a hirtelen növekedése lassúbb tempójúvá válik, s igy módja van a jogtudománynak a nagy gyorsasággal kialakult esetjogi anyagot némileg rendszerezni, mint azt Scaevolanál láttuk, akinek munkásságára a görög filozófia befolyása is hatással volt /Definitionum libn/,

A jogtudomány ez a rendszerező, fogalomalkotó tevékenysége azonban nem^tart soká, s ismét a kazuisztika kerül előtérbe. A rabszolgáié 1- kelések szükségessé teszik az erős katonai monarchia megteremtését, amely e lázongó töm-get majd féken tudja tartani. Ennek a rabszolgarendszer bomludozó gazdasági alapját védő államszervezetnek természetesen a jogrendszer segítségére is szüksége volt. "A monarchia korában különös erővel kirobbanó mély társadalmi ellentétek - mondja peretyerszkij /14/ - többek közt azt is szükségessé tették, hogy az uralkodó osztályok kiváltságos helyzetét jogilag is megformálják, elsősorban a korlátlan magántulajdon jogának megerősítése által.** E megállapítás Marx kijelentésén nyugszik, melyeíerint: “igaz, hogy a magántulajdon joga: a magánjog a császárság torában érte el fejlődése csúcs* pontját, de e fejlődés inkább következménye a politikai hanyatlásnak, mint a politikai hanyatlás a magántulajdon fejlődésének."/15/ A magán-