Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Pólay Elemér: A MAGYAR POLGÁRI JOGI TANKÖNYV ÁLTALÁNOS RÉSZÉNEK RENDSZERÉRŐL. A Magvar Népköztársaság polgári törvénykönyvének rendszere körül folyó viták, amelyek lényegében Világhy Miklósnak vitaindító tanulmányával kezdődtek meg,/l/ s azóta már külföldi visszhangjuk is van» felvetik a magyar polgári jog tankönyvrendszerének kérdését is. A kodexrendszer vitájának két súlypontja volt, a k#dex általános részének, valamint a dologi és kötelmi jogról szóló fejezeteinek kérdése. Természetszerű, hogy polgári jogunk: tankönyvrendszerének szintén ezek a legproblematikusabb részei. Gélünk e helyütt a polgári jog általános részének, mint a tankönyvrendszer egyik fejezetének problémáját taglalni. l.§* Az általános rész kialakulásának folyamata a burzsoa magánjogban', I. 1» A burzsoa magánjog rendszerének alapjait - mint arra idézett vitaindító tanulmányában Világhy is ráautat/2/ - a római jog rendszerében kell keresnünk. Ennek a rendszernek kialakulása hosszú évszázadokon át tartott, s első körvonalai nem a jogtudomány oktatásában jelentkeztek, hanem az adott legalis "rendszereknek" /XII t,törvény, valamint az edictum/ azok felépítéséhez igazodó esetjogi kommentálásában, tehát a tudományos irodalomban, A jogtudomány első oktatója, Tiberius Coruncanius /i•e.254.körül/ eziranyu munkáját jogi tanácsainak tanítványai előtt való fejtegetésével végezte /Dig.1,2.2.38*/, A rendszeralkotás első kísérlete'"Sextus Aeliusnál észlelhető, aki müve három részében a XII t,törvény anyagai, STThak rövid értelmezésével, az interpretatio» s végül a keresetformulák anyagát adja, E mü, noha inkább csak formailag tekinthető rendszer alkotónak, mégis - mint Jörs /3/ mondja - ,a magyarázatokat tekintve több, mint jogszabály és formulagyüj tömény, viszont túlzás e téren Voigt /4/ véleménye, aki már "Aelius-System"-ről szól, s a későbbi tudományos rendszereket erre véli visszavezethetnek. Az első, tartalmilag is rendszerezésre törekvő tudományos munkásságnak az i»e, I.század Qu,Mucius Scaevola-jának munkássága tekinthető, aki a civiljog első átfogo kommentárját írta meg. /Libri iuris civilis XVIII./ Ebben már bizonyos súlypontok kialakulása észlelhető /5/ a jogintézmények csoportosításában, s egy függetlenülési folyamat a XII t.törvény tárgysorozatától, valaainx az egyes jogintézméhycsoportokon belül tartalmi rendszerezési kísérletek /8 birtok fajai//6/, s bizonyos absztrakt fogalommeghatározásokra törekvés a görög rethorika hatasa alatt /pl. a birtok, a postliminium fogalma stb././?/ Scaevola hatása érződik az i.u.I.század nagy jogtudósának M.Sabiniusnak a rendszerén /Libri tres iuris civilis/, aki a civi1jog“Kömrn~nfalasánál többé-kevésbbé a Scaevola féle súlypontokat köve ti./8/ Minde»inek ellf-nére nincs adatunk arra, hogy a jogi oktatás e rendszerben tortent volna. Ennek oka részben az, hogy kifejezett jogtanitó iskolák a principatus idején még mindig^hiányzanak, Valószínűnek látszik azonban, hogy a tankönyvrenaszer csirái a principatus elejére nyúlhatnak vissza, a jogtudomány művelése u,i. e korban kezd elkülönülni a jogtanitastól; Labeo pl. az év felét jogtani tássál, a másik felét kony-
