Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

dés, Amikor a kereskedelmi társaságok jogi személyiségéről vita van, ez arra mutat, hogy még nem fejlődtek kellő képen.a kapitalizmus szinvoríalára. Amikor felismerik a tőkekoncentráció jelentőségét, akkor már nincs többé vita. Tan-e elkülönített va.yon vagy sem? Ezek nem feltétlenül zárják ki egymást.- Szisztemetikus 't tekint és a jogi személyek között - meggondolást érdemel, mert sokszor válaszfalat emel a.történelmi fejlődés egymásutánjában. Párosítani keli a dolgokat a szocialista jogban, a kapitalista jognak erre nincs feltétlenül szüksége.- A szocialista szervezetek fogalmának meghatározása sokféle értelemben történhet.

A gyakorlatnak kell kikritályositani, hogy ezt a fogalmat precizen Meghatározzuk.- A párt jogi személyiségének problémája Polay el ab órát urnában szerepel. A párt iránti nagyrabec sülé síinket nem ezzel juttatjuk kifejezésre. a párt ss esetében a jogalanyiságnak alárendelt szerepe van. Jo alanyisága fennáll, de van egy kus vulgarizáló iza, ha a pártot mint jogalanyt különválássz&k.- az igazgatóság jogi személyisége rendkívül kialakulatlan forgalom és sok vitára adhat okot, ennek ellenére nem árt, ha helyi kap a tanagyagban. Csanádinak igaza van abban, ho gy á mérlegkészítés szem pontjából különbség van a teljes és nem teljes elszámolás között. Kétségtelen, hogy az önálló elszámolás egyik eleme az önálló pénzügyi terv.- A termelőszövetkezeti csel élevőképe ss ég 16 éves torral kezdődik, ez is megemlítendő, mint a munkajogviszony létes itásánél. Németi elvtárs megje yzéseit helyesnek tartja a jogágak elhatárolása kérdésében is. ill t alánosé ágban megjegyzendő, hogy két j ogág minden vonatkozásban elhatárolható-. A tárgy és módszer kérdését illetően véleménye szerint elképzelhető, hogy a tárgy azonos és a módszer különböző, de a fordított eset is lehetséges. a jogágak elhatárolásának egységes szempontjait kell kidolgozni. Ezt a kérdést a szovjet jogirodalomban is széles körbe vitatják. A szovjet polgári jogfejlődésre vonatkozó rész vitán felül itfed és, de ez elkerülhetetlen. A korlátolt és korlátlan cselekvőképesség közöt ti különbségek részletesebb kifejtésre szervinát. a rendelkezés kérdését illetően, téves lenne azt állítani, hogy a vállalatnak az a tevékenysége, amikor a tervszerű elosztás során eljuttatja az árut rendeltetési helyére, nem rendelkezés; a felszólalásból megái lapítható, hogy a jegyzetben itt is bővebb magyarázatra van szükség. A követelés elidegenít se tárgyában felvetett kérdés .lit a lánc. Az öröklött kategóriában a felfogás az, hogy a t rgy lehet dolog és jogiEs az elméleti vita a burzsoa jogfejlődésben azért alakult ki, mert a kapitalista viszonyok szükségszerűvé tették. Amikor dolgot adok el, akkor közvetlenül jelentkezik a gazdasági jószág, m s esetben közvetve. A kettőt egy nevezőre hozni a tartalmi közösségek el mos ágát jelentené.- A jog adásvételét adásvételnek kell-e tekinted vagy eilenérték fejób n való árubabo os fásnak? Amíg a. jog ó. dogra vonatkozik, nem min«* dig korlátozódik közvetlenül, de azért a követelést ós a dolgot nem szabad közös ne vedére hozni. -Weltner felvetette az általános és a különös rész problémáját.

nilndulas..ban he iyenek tartja véleményét, de kérdéses,