Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
jogi személyiségének ilyenméretü kiterjesztése ellen javaslat hangzott el, de nem vették tudomásai. A jogtudomány bizonyos mértékig szükitheti tá igya Hsukat. A jogi személyiség az önálló költségvetési elmeknél kezdődjék. Legfőbb Ügyészség részéről is hangzott el javaslat: ebben a kérdésben elvi döntést javasol.- Az önálló elszámol is és a műhely-el számol ás között különbséet ’cell te roii, de nem hiszi, hogy a műhely elszámolás tárgyaidra az anyagba tartoznék. Az mindenesetre megemli:endő, hogy nem jogi személy.- rormális-e az ultra vires probléma vagy sem? Rá kell mutatni arra, hogy az angol jog feudális ibaradv íny a, a középkori jogfejlődés is ezen az állásponton van.- Az állami elismerés tükröződik kifejezetten is meg nem is. Az állami elismerést a legózélesebb körben kell vermi, jelentkezhet az pusztán a gyakori atban is. Polgári jogi vagy illamigazgat si jogi kérdés az állami elismerés, z is, meg az is. Hatásában, eredményében feltétlenül polgári jogi kategória, mindkét területet érinti más-más oldalról. Az állam jogi személyiségével kapcsolatban meg kell mondani, hogy az állam megbeesülése nem mindig jelenti azt, hogy az első helyre az államot tégy iák. Ez primitiv felfogás lenne. ,Ha az államot első helyre illitjuk, ebDŐl a formából nem szaoad arra következtetni, hogy a tartalom is ugyanaz. A közös forma között közös tartalomnak kell leni. A z ál lan mint jogalany más, mint az állam mint jogi alany. Az állam gazdasági szervező funkciója nem közvetlenül nyilvánul meg, hanem jogviszony formijában.Lehet utalni arra, hogy az állam jogalanyisága közösségben van a jogi személyiséggel. Ez azonban formai és xtétzx eltérő tartalom van mögötte. Hogy az állam jogi sasmély, azzal a burzsoa jog bőven foglalkozik. Ebben a vonatkozásban a jogi személyisége elég gyaícran szerepel. I.lágy arzhat ó ez a monopóliumokkal. Hogy a jogi személy tantörténetét teljesebbé lehetne tenni, azt elfogadja, de az anyagban nem lehet bővebben részletezni.- Venediktom kollektiva elméletét erőitetettnek tartja a kiindulását illetően és bizonyos von at ko zásokban helyességét is kétségbe vonja. Iái a magja Venediktom elméletének. Iáegkef esi az állami jogviszonyok között az embert. Erre törekedni kell a jogi kategóriák magyarázatánál. Helytelen, ho y Gyenkin álláspontját fogadjuk el. venedik&QV elméletét pozitivna: tartja, de kétféle kollektívát nem szabad egy sikba helyezni. Az a ibntos hogy lehet kimutatni azt, hogy az állami jogi személyiség szenpontjából két kollektiva létezik, úgy, hogy az egyik tulajdonos, a másik dolgozó. Iiihelyt ezt kimutatjuk, akkor már nem kell erőlködni amiatt, hogy hol tükröződik a kollektiva. venediktov felfogását tehát nem tart ja* elvet endőnek.- a szerv és képviselő kérdésében két elmélet csatározik egymással. A megoldásra általános jogtudományi módszert javasol. Iáindkét felfogást bizonyos mértékig el kell fogadni, ebben semmi veszélyt nem lát. A konkrét elméletben azonsán hib k. vannak, ezeket ki kell javi tani. Kém úgy kell feltenni a kérdést, hogy vagy szerv, vagy képviselet. 3 zerv kérd és ét,mint a tartalom és a forma kérdését kell felvetni. a jogi személy kívülről a szervek rendszerében és tevékenyéságében nyilatkozik meg. A jogi személy szerve i a költségvetési és ügyintéző ts eivek. az elkülönített vagyon a közkereseti társaságnál nem lényeges kér
