Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

alanyok körében rétiéle probléma merült fel: a jog- és cselekvőképesség általános kategóriája és a jogi személy problémája.- Nizsalovszky professzor elvetni javasolja, illetve meghaladottnak tekinti az Ágarkov-elmélet ismertetését. Igaza van abban, hogy a mai szocialista jogtudomány állásfoglalása teljesen egyértelmű: a jogképesség absztrakt feltét le a jogi személy keletkezésének, mikor annak ide j én Agarkov nézetét tanulmányozta, megkapta az az erőfeszítés, amivel a jogképességet mozgásba akarta hozni. De bármilyen nagy jelentőségű volt is számára ez az igyekezet, belátja, hogy didaktikai szempontból kihagyandó, mert csak tant őrt éne ti érdekessége van.- A nemes és nem nemes megkülönböztetésének tárgyalása aért foglal helyet a jegyzetben, mert a felszabadulás előtti magyar jog házassági vagyonjogának differenciáira gondolt amikor erről irt, de nem kétséges, hogy ennek ma nincs jelentősge, csupán mint a felszabadulás előtti magyar jog egy lényeges sajátossága érdemel említést,- A meghalt ember jogalanyiságával kap csolatuan nehezen tudja elfogadni azt az álláspontot, hogy a meghalt embernek j ogal any is.ága va n. Ta gadhat at 1 a n, ho gy b i zony os j o gs zabályok a meghalt emu er számára gondokot jelölnek ki.

Pontos azonban, hogy különbséget xsszhkX tegyünk egy jogi jelenség lényege és a technikai kivétel között. A- zért mert a rendelet kimondja, hogy a gyámhatóság gondnokot rendel ki a meghalt ember számára, ebből nem következik az, hogy a meghalt anoert továbbra is jogok illetnék.- A jogi személy kérdése tétele$jsogi kérdés, a jogi személy nem természetes kategória, hanem konkrét állami intézkedések folytán keletkező kategória. Ennek nem lehet pozi tivista értelmet tulaj doni tani. A jogi személy szükségsze rüen j elenik meg a fejlődés egy bizonyos fokán.- Hogy az állam jo alanyisága szükségszerű, azt csak bizonyos körülmények között hajlandó elfogadni. Az állam jogalanyisága feltétlenül a vagyoni kategóriák területén a régi jogban sem áll fenn. Ez csak olyan viszonyok között érthető, amikor az áruviszonyok fejlettebbek.- A kritérium fogalmáv.'l kapcsolatban megállapítható, hogy a kritérium mint kategória kétrételmü. Ami a de lege ferenda kritériumot illeti, hogy milyen r alt été Ikkel érvényesíthet az állami szerv valamely jogviszonyt, nem fogadja el hizsalo vs zky álláspontját, mely szerint a cél önálló kritérium, a célnak s ze epe van a kritériumban, de nem lehet mellé helyezni ebben a sorrendben. A szervezetben, vagyonban banne van a cél, mint az emberek viszonylataiban is. - Csanádi szerint az uralkodó osztályt a cél szempontja vezeti, amikor elismeri a jogi személyi séget. Jellemző erre a német fejlődés. Heg kell magyarázni, hogy a szervezet és vagyon mit jelent a funkció szempontjából és mit jelent az állami elismerés. Hogyan állunk a vagyon léidé séűen a rendelkezéssel és a fedezettel. A rendelkezés kategóriát szélesebb értelembe n használja. Rendelkezés alatt mindenféle jogviszony létesítésének jogát érti. xgy jeli ezt xelí'ogni, me t a szocialista jogi személy forrná között az állami jogi saemóly szükségszerűen nem tulajdonos. Est a burzsoa jog nem tudja megérteni, a fedezet nem önálló k tegória, rendelkezés és fedezet nem lehet meg egymás nélkül. Iá a leiró kritérium? Amikor egy jogi személy lényeges jellemző vonásait megállapítjuk. A Szovjet jog négyféle kritériumot ismer, ezek közül a két utóbbi egyet jelent.- A költségvetési szervek