Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Hav asi Győ ző: Szilbereky Jenő: felsorolást adnánk. - Hiányolom, Hogy a kapitalista szövetkezetekről a jegyzet igen keveset mond. Erről bővebb, n kellen beszélni. Lenin igen behatóan foglalr kozik a kapitalista szövetkezetek kérdésével és étékelésével.- A jegyzet Sohm-nak az álláspontját hetytelanül tükrözi, s ezért 3ohm fejtegetéseit meg kell védenem. Nem áll ugyanis a jegyzet azon állitása, Hogy Sohm szerint a jogviszony tárgyának csak olyan jószágot lehet tekinteni, amivel a jogosult rendelkezik. Egyébként úgy gondolom, hogy abban a vonat ko zá sban, hogy a szolgáltatás táxgya mi lehet, Sohm és a szerző véleménye között csak fogalmazási különbség van. A közvetlen ós közvetett táigy kérdése is nagy vitát eredményezett, 3z érint em helyes az az álláspont, ho & a jogviszony tárgya mindig magatartás. A jegyzet saerint a dologgal való rendelkezéshez, amennyiben ilyen rendelkezési joggal többen b irhák, egyhangúság szükséges. A rendelkezésbe mindenféle intézkedést beleértve. Ebből az erednem, ho gy a dolog minden apró kezelése az acegy - harguság hiány ban súlyos zavarokat eredményezhet. - A jegyzet a 212. oldaon olyan megállapítást tartalmaz, hogy ahhoz, hogy val amely gazdasági jószág polgári' jogi viszonyok tárgya lehessen, a jogi értelemben dologgá kell válnia, csak mint dolog kerülhet valakinek a tulajdonába. Ezt az értékpapírok v cnatkozásában említi meg a jegyzet. Szerintem nem kell szükségképpen dologgá válnia valaminek, hogy tárgya JL eh as sen jogviszonyoknak. Valamely követelés ugyanis akkor is lehet elidegenítés tárgya, ha az a követelés dologgá nem válik. Hegkivánom még emLireni, hogy igen helyesnek tartanám a d dognak olyan szempontból való különbőz tetősét, hogy azok éltarthatók-e vagy sem. El nem tartható dolog letétbe helyezése esetén irregularis letéttel állunk szemben. A jegyzetnek io glalao zni kell a szocialista szervezet lényegével. A szovjet jog a t rsadalmi szervezet tulajdonát a szocialista tulajdonnak minősiti. A társadalmi tulajdonnak szövetkezeti és állami tulajdonra valc bontásánál a szövet xez éti vagyon külön felbontását is fel kell vetni. - A jogtudománynak az a feladata, hogy a tételes fogalommá vált szocialista vagyont kifejtse. A jogi személyek körében az önálló elszámolás keretéb-n gazdálkodó igazgatóságokkal, a trösztökkel is foglalkozni kell.- Az elévülés jelentősége a múlthoz viszonyítva megnőtt a polgári jogban. Az elévülés a jegyzetben elég rövid, pedig aktuális vele foglalkozni. Az elévülés nyugvásának és félbeszakadd sásaik a különbözeiéit elsorolja a jegyzet, de nem különböztet a szocialista szektor és a polgárok jogviszonyaira vonatkozó elévülési jogszabályok között. Ezt a disztinkciót meg kell tenni. A gyakorlat ban a z állami költségvetési tervek jcgalanyis-'gának a .kérdése élő kérdés. Ennek elemi kérdéseit is alaposan meg kell tárgyalni. Itt alapul szolgálhatna a szovjet vita. Nálunk tételesen rendeződik e z a kéidés, de a jegyzet nem tárgyalja behatóbban az anyagot. - a jogviszony közvetett tárgyára vonatkozólag nem érte egyet a jegyzettel és Pőlay elvtárssal. Én Nissalovszky elvtárs véleményét fogadom el ebben- ,.0 -
