Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

a kérdé so en

»»

Tt

Csanádi György:

Seltner Andor:

Perbiró íózsef:

Beck Salamon:

(oO

A jogviszony tárgya mindig szolgáltatás.- 2l -Kifogásolom, hogy az állami szerv bankszámlájával és leltárával fele, bár figyelembe kell venni azt a körülményt 4 hogy amikor a szovjet bíróságok rátértek arra, hogy a leltárra is végrehajtást rendeljenek el, akkor a vállalatok kötelezettségteljesítése ugrásszerüen as emelkedett. Helyesnek tartanám ennek bővebb kifejtését.

Szeretnék röviden foglalkozni Folay és Kemenes elvtársak munkájával is. lágyon értékes munkát végeztek,

Pclay elvt Irs inkább a rendszer vonatkozásában, Kemenes pe,<jLig az általános kérdésekkel foglalkozott.- Hozzászólásomat a közvetett és közvetlen tárgyak kérdésével szeretném kezdeni. Ez régi vita, ezért kell most újra foglalkozni vele. A kiinduló pont: a tárgyak meghatározása során addig kell elmennünk, amíg ennek a kérdésnek jogi reveienciája van. Kérdés, meddig áll fenn kapcsolat a jogviszony tartalma és tárgya között. Amig ez a kapcsolat fennáll, addig beszélhetünk a jogviszony tárgy ír cl. ^ jogviszony tartalmát alkotják azok az alanyi kötelezettségek, amelyek a jogviszony tárgyára vonatkoznak.- Mi a polgári jogviszony tárgya© a magatartás. Be a jogviszony tárgya sok minden lehet, ezért, nem lehet gyűjtő elnevezés alá fogni, a magatartások között különbséget kell tenni! - A jegyzet a 31. oldalon azt m ndja:” az ember védelmére vonatkozó szabályok nemcsak az emo erekre , hanem az államra és az u.n. j ogi ' sz esélyekre is ki terjednek.” Azaz érzésem, hogy a szerző itt csak rögzített egy gondolatot, de nem fejezte ki azt eléggé.

Négy kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az első az önálló gazdasági elszámolás kapcsán az üzemekben! önálló elszámolási egysegekről és a jogi személyiségről szól. az előbbi megjegyzésekhez a következőket fűzöm hozzá: a jogi különbség a követkéz": a teljesen önálló gazdasági elszámolás rends z erébe n dolgoz o vállalat a mé rv leg készítésére kötelezett. Az üzemen belüli üzemegységeknél nem áll fenn ez a kötelezettség. 2./ A közkereseti társaságnál az elkülönített vagyonnak a kérdéséhez mell hozzászólnom, Bet kát kérdéssel állunk x szemben, a társasági vagyonnal és a hitelezők szempontjából elkülönített vagyonnal. 3./ a polgári jognak és a munkajognak hát árkérdése l, A jegyzet azt mondja, hogy 18 évvel áll be a teljes cselekvőképesség. Itt kapcsolódik bele a munkajog kérdése. A munkajogban általánosságban a 14 évvel következik be a teljes cselekvőképesség, speciális esetben a 16. évvel. A jegyzetnek rá kellene erre mutatni. 4./ A közvetlen és közvetett táigy kérdése. A közvetlen tárgy a jogviszony tárgya, magatartás. A közvetett tárgy szerintem inkább perjogi kérdés, a szolgáltatásoknak a tárgya, az állami vállalatok kapcsolat ába n kikényszerítik a reális teljesítést .

A kérdésem az, hogy a jogi személyek személyek szerveit hogyan értékeljük, képviselők-e vagy szervek. A jegyzet a 183. oldalon azt mondja: A-jogi személy mü* ködé se szervein keresztül valósul meg. Úgy lát szik, hogy a jogi személy működése valósul meg szervein keresztül. Kizsalovszky elvtársnak igaza van, jcgelle/