Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
- 19 Nizsalovszky Endre: Kissé részletesebben kívánok foglalkozni a jegyzet egyes olyan vonatozásaival, illetve megállapításaival, amelyeket vitathat ónak, esetleg helytelenek tartok, Kiegészítésül meg kell jegyeznem, hogy az 1047-es rerdelet a halott ember részére gondnokot rendel. Egy bizonyos fokig ellenmond a jegyzet azon megállapításnak, hogy az ember személyisége a halállal véget ér, A 147, oldalon mondottak szerint a holtnak nyilvánítás hatályvesztése esetén ez a hatályvesztés nem hat kis a holtnak ny ilvánitás következtében megszűnt házass ágra, Itt alirás van, hisz ebből a szövegből arra lehet következtetni, hogy ha holtnak nyilvánított özvegy* feleségét itt találja, úgy vele újból házasságot kell kötnie.- Hiányolom, hogy a jognyilatkozati képességnek a fokozatai a jegyzetben nem kellő részletességgel szerepelnek. Nem iron alá a jegyzet azon megállapitását sem, hogy a burzsoä jogi elmélet egyáltalán nem ford it f igyelmet az állam jogalanyiságának a kérdésére. - Vita alakult ki a jogi személy k* it éri urna i vonat ko zásában. A "megengedett cél" tekintetében. Egy álláspont szerint, a célok, amelyek ps. valami jogi személyt szolgálnak, álla mi célok. Ha a jogi személy céljai nem egyeztethetők össze az állam caLjaival, akkor az állam nem engedi a jogi személyeket. Magam részéről nem hiszem, hogy valamely jogi személyt létezésétől meg lehetne fosztani pusztán azért, mert célja nincsen megjelölve. Kérdéses az is, hogy a jogi személteknél megkövetelendő-e valamely működési szabályzat, nincs mindéh jogi személynek részletes szabályzata, ügy látcm, hogy a 185. oldalon a jegyzet ellentétes megoldásokkal operál. Eszerint a jogi személy s zerve i kép viselők, akik a jogi személy tépvsiel etében járnak el. Ha ez igaz, akkor a jogi személy terhére jogi cselekményt nsm lehetne róni, mert ilyen esetekben a szerv állandó képviselőként jár el. így tehát a felelősséget külön jogszabálynak kellene megállapítania, vagy pedig arra az álláspontra leéli helyezkedni, hogy az eljáró nem is képviselő, hanem szerv. Mindenesetre a j^yzet szövege nem egészen következetes ebben a vonat ozásban. - A jegyzet a 203 oldalon a közkereseti társasig, valamint a betéti társaság jogi személyiségéről oeszél. Az én nézetem az, hogy ezek nem jogi személyek, mert a keresi® de Imi törvényben foglalt az a kitétel, " hogy célok alatt" járnak el, akkor eredt, amikor még egyik kereskedelmi társas^ sem volt jogi személy. Minden tag egyénileg vo lt kötelezve korlátlan és egyetemleges felelősséggel. A közkereseti társaság tagj ainak hi tele zői a társaság vagyoni felelősségét kiterjeszthették a tagok magánvagyonára is. a hitelezők vonat koz Is...ban tehát nincsen elkülönített vagyon. Egyébként ami a tőkés jellegű társas .gokat illeti, előnyösebbnek látom azt a megoldást, hogy az egyes társaságoknak nem egyénenkénti tárgyalása történjék meg, hanem a történeti kialakulásnak megfelelő sorrendben azok vonatkozásában rövid áttekintés. A fő szempont az kell hogy legyen, hogy vagy individual!azt ikus, tehát a személyek képességeinek egyesülésből eredő társasági formáról, vagy tőke egyesülésből eredő társasági formáról van szö. így nem formeűLisztikus hanem szisztémát ikUs
