Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
- 9 -vita. A jegyzet e tekintetben javítandó, mert annak anyagát még elvenebbé kell tenni. A részletek telein tét éden Vli-.ighy elvtárs :?ssgv ál aszóit és igy jsn azokkal a&J nem foglalkozeai. Javasolj hogy térjünk át a követ tező kérdésre: a polgári jog mint jogágazat ±s;:m±nt tárgyinak prog-' ramraj a, valamint az általános rész t ' így kör ének a kérdése^. Niz salovszky Endre / i Szerinte az elhelyezésnek nagyon fontos szerepe van, mert a rendszer nem lehet önkényes, tehát nem árt egyet Beck professzor felszólalásával. Ha pl. a szerzői jog előtérbe kerül, akkor a hallgató sok olyan fogalommal fog szembekerülni, amiről eddig még nem hallott. Nem ért egyet Csanádival, aki a személyiségi oltalom kérdését a szellemi alkotások tárgy -őrébe akarja szorítani. A személy szocialista szemléletével is összefügg, hogy a személyeket nem mint absztrakt, elvont valamit tárgyaljuk. A szerzői jogot a dologi és kötelmi jog után kell tárgyalni, mert a legújabb fejlődés szerint a tulajdon e^y formáját látjuk ezekben a jogokban. Nem ért egyet Pőlay ’e löt érj e,sz tó sével, mely szerint a feltalálói és jitci jogot a polgári jogból ki akarja reereszteni. A szocialista jognak tárgyalni kell a feltalálói jogot, mert szemben a írégi szabadalmi törvénnyel, mely a szabadalmat elvonta a feltalálótól, a szocialista ujitói jog csak abban az esetben veszi ki az ujitói jogterület alól, ha az ujitás hivatali kötelessége volt az újítónak Ezt a szocialista jognak érzékeltetnie kell. A helyes megoldás, nogy a személyiségi jogok maradjanak az általános részben; a szellemi alictotások joga szintén a Yilághy beosztása szeront van a helyén- Tekintettel arra, hogy a polgári törvénykönyv x&giscxaKx megalkotása előtt állunk, felvethető Kaqgtk hogy mennyiben van kötve ehhez a tankönyv. A szerzői és feltalálói jog azt mutatja, hogy nincs kötve, tehát a törvénykönyv szabályozási köre túllép - he tő. Ugyanis a jogág nem törv ínykönyvet jelent, hanem ennél lényegesen többet._ Yilághy a burzsoa jogfejlődés bemutatása során a kereskedelmi jogot a burzsoa kor jogágának tekinti. Ismertetni kellene, hogy a kereskedelmi jog a magánjognak volt egy része. Ez áll a váltójogra is, amit az általános m gánj ogban tanítottak. A kereskedelmi és váltójog pedig külön tantárgy volt, de nem jogág. Ezeket a fogalmakat jő lenne tisztázni.- Másik alapvető *"*<*•* kérdés, amely a tankönyvirőt nehéz helyzetDe hozza, hogy legyen-e általános rész és mit öleljen fel. Ezt a kérdést ' zavarosan oldják meg a Külföldi államokban is. Véleménye szerint az általános résznek két alapvető részre kell tagozódnia. az első rész a polgári jog alapfogalmait ölelje fel, a másik a jogviszonytant. Ha igaz Yilághy állásfoglalása, hogy a kötelmi jogviszonyok szoros egységet alkotnak és ez a fejlődés az uralkodó, arckor kiütközik a jogügyletek külön tanításának szükségessége, mert igy tárgyalás nélkül maradnak azok a jogviszonyok, amelyeknem a kötelmi j g körébe tartoznak. Kiesik pl. a dologit ügyletek tárgyalása. A régi jogászok is nagyon sok vitát folytattak erőől /Szladits, Keszlényi, Almás i, Savigny-vita/ át gyakorlatban, is tapasz taIható, ho gy ha a jogyügyi etemet a kötelmi jogba visszük, akkor az elveszti talaját. A jognyilatkozatok tanításának az általános részben van a helye olyan kidolgozásban, hogy a polgári jog minden részére kiterjed.- A jegyzet szerkezeti felépítését vizsgálva az alábbi rendszerbeli problémákat veti fel. A jogszabályok értelmezését és alkalmazását nézete szerint ford it ott sorrendben tárgyalja a szerző. Világhynak nehézségeket okoz a iKgj. jogszaoaiyi
