Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

We It ner Andor:

Beck Salamon:-ioa jogszabály meghat roz-sa, azut n következik az értelmezés, majd az al'akna záis.- A 259. oldalön szellemesnek tartja az alakitó jogokkal kapcsolatos magyarázatot. Nem arról van szó, no..y a jogi tényt alakitó jog, hanem ennek a gyakorlása azSac. Gyakorlati szempontból jelentősége van annak, hogy a hallgatók a jogviszony tartalmát tanulva az alanyi jogot, mint kizárólagos jogot ismerike, meg? vagy sem. Amikor a jggviszony tartalmaként az ala kite jogot látják, nem tudják aimatc alkalmazását megtalálni.- Szóvá kell t ennie Viiághynak azt a vitatkozását, amit a jegyzet a tárgyi jog, illetve alanyi jog elsőbbsége kérdésében f olytat. Hiányosságnak tartja, hogyne vita s ólán a szerző mellőzi a másik, fontos vitakérdést, nevezetesen a jogviszony illetve az alanyi jog elsőbbségét. E kérdésben a burzsoa jogtudósok között is élénk vita volt, sőt a pozitivistáknál is látunk ellentéteket. A hallgatóknak meg kell magyarázni, hogy a jogviszony kiindulási pom-ja megváltozott. Pedagógiai szarpontból is lényeges, iio gy az egyszerűből halad junlc az összetett felé.- összefoglalva a legf ontosabb j avaslata-\ it, azt ajánlja, hogy a jogyügyletek és joge lenesság továbbra is az álüaláno s ré szben kerüljön tárgyalásra, mert a kötelmi jogban való elhelyezésük félrevezető. Ez utóbbi elhelyezésében az a látszat merülhet fel, mintha a jogügyletnek és jogellenességnek csak a kötelmi jogban lenne sasrepe, holott azólmak a dologi jogban, sőt az újítói és feltalálói jogban is van jelentőségük.

A po&ári jog tárgya és rendszere szempontjából egyaránt jelentős kérdés a feltalálói és ujitói jog elhelyas és ének a problémája. Véleményem xsexíhs az, hogy ezeket a munkajognak kell részletesen t ' rgyalnia. Hiba volna azonban, ha azoknak személyiségi vonathozásával a polgári jog nem foglalkozna, a társadalmi viszony és a szabályozás módszere közül nyilvánvalóan elsődleges a társadalmi viszony, ágy jogágazaton belül azonban nemosak egy társadalmi viszonnyal foglalkozhatunk, hanem az azzal szorosan összefüggő más jellegű viszonyokkal is. A mindennapi élet szempontjából nézve a cérdóst, a feltalálói és az ujitói jog által szabályozott társadalmi viszony a munkaviszonyhoz áll igen közel. Mint mondottam, végső következtetésem az, hogy a polgári jog foglalkozzon a személyiségi joggal, a munkajog pedig, a feltalálói és ujitói joggal. - A polgári jog stúdiumának tárgyköre szempontjából merül fel a kérdés a jogforrások elhelyezéséről. Világos ugyan is, hogy szükségképpen minden jog ágazat igényt tart rá. Gyakorlati szempontból kell eldönteni a kérdést, mégpedig aszerint, hogy az állam és jogelemélet milyen mértékben képes a témát tárgyalni. Igen fontos természet esen, hogy az egymásra épülő tananyagok egymásra figyelemmel legyenek. Problémát jelent a polgári jogviszonynak a kérdéseivel foglalkozó fejezetnek a pol? gári joggal mint jo gágazat tál való viszonya. A polgári jog mint jogágazat ngyanis már szükségszerűen foglal, o- ' zik a jogviszony ismertetésével, hiszen enélkül a jogágazat tárgya nem képzelhető el. Ettől függetlenül helytelen volna az egész jogriszonytant ide beleágyazva tárgyalni, sőt e fejezetben a jogviszonyról csak általában annyit kell mondani, amely sajátosságai a jogágazat tárgya meghatározása szempontjából jelentősek.

Welt ne r félsz ólalása lényegében oly

an kérdést emlitett