Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

tásnak, hogy a magántulajdonjogi részjogosítványok, nevezetesen a földhasználati jog önkéntes társadalmasításának járulékaként, illetve annak anyagi alapját megteremtő kis árutermelő földtulajdonban materializálódó, esetleg évtizedek alatt felhalmozódott személyes munka elismerése gyanánt, anyagi jutalom illeti meg a tagot. Ennek a jutalomnak pedig az a sajátossága, hogy az alapját adó jövedelemrész megteremtésében a jutalmat élvező tag is mint a termelőszövetkezeti kollektíva dolgozó tagja, személyes munkájával vesz részt. Ezt a jutalmat az alapszabály földjáradéknak nevezi. Ennek a földjáradéknak mélyebb elemzése nélkül az Írod" lomban és a megvitatás alatt lévő jegyzetekben lényegében olyan tartalmat tulajdonítanak, mint a tőkés viszonyok között létező föl dinagán túl aj elhoz kapcsolódó abszolút fold járadéknak s ezzel olyan intézménynek fogj r. • fel, amely a földhasználat szocialista tartalmát csökkentené, illetői*-" annak minősítését zavarná. Ez a felfogás nincs tekintettel arra a lénye ges szempontra, hogy nem kizsákmányoló jellegű földtulajdoni formához kapcsolódik ez az intézmény.

b/ Ennek a földjáradéknak azonban semmi köze sincs a mezőgazdaságban a burzsoá viszonyok közt érvényesülő abszolút földjáradékhoz, mert nézeteiszerint ez nem a rész jogositványu föld.,magántól,aj donnái rendelkező termelőszövetkezeti tag részére munkanélküli elsajátítást szolgáló jogi e,;. köz, hanem teljes egészében munkán alapuló elsajátítás. A közös használatba adott földtulajdon, mint átalakulóban lévő kisárutermelő tulajdon keletkezésének ugyanis a személyes munka a forrása, vagyis i.isszóval - ez a földtulajdon a korábbi, rendszerint családi munka közösségén alapuld személyes munkából származó keresmény matérializálódása, illetőleg lényegében materializált személyes munka. Ehhez a materializált személyes munkához kapcsolódik a tsz-i közös földhasználatban való részvétel! , mint e "földjáradék" fedezeti .alapját megtermelő élő munka. Végeredményben tehát a föld magántulajdonjogát önkéntesen átalakító termelőszövetkezeti ta,.g kétféleképpen részesedik a közreműködésével termelt jövetből : egyfelől döntően a konkrét gazdasági évben teljesített munkamennyisége, másfelől a bevitt földtulajdonában materializált korábbi munkája alapján. Világos tehát, hogy a dolgozó parasztok önkéntes elhatározása alapján átalakulóban levő földraagántulajdon kapcsán 'földj 'radék" címén történő részbeni jövedelemrészesedése, amelynek aránya a munkaegységek alapján való részesedéshez képest elenyésző, távolról sem csökkenti a jövedelemelosztás szocialista jellegét, illetve a tag szoci lizált túldoni részjogosítványainak a termelőszövetkezetben kialakuló szocialista tartalmát.'

Összegezve: mindezek alapján a népi demokráciákban meglévő kisárutermelföldmagántulajdonból a termelőszövetkezeti jogviszony alapján uj, átmeneti jellegű tulajdonjogi forma van kialakulóban a kisárutermelő túla, donjogi forma fokozatos felváltására^sz-be bevitt földekre nézve, amu . nek tartalmát nem a hagyományos triász alkotja, mert a szocializált részjogosítványok valami uj tulajdonjogi forma nélkül önállósultam fvak cionálnak,a tulajdonosnál tulajdonjogi burokban megmaradt jogosítvány! elemek pedig a tagsági jogviszony tartama alatt árujellegüket, illetve magántulajdonosi funkciójukat elvesztik. Közelebbről, a rendelkezési elem csupán mortis causa érvényesülhet, inter vivos pedig , szunnyad s végül valamennyi jogositványi elem a termelőszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésekor - a törvényes korlátozások krözött - feléled.

A tagnál maradó jogositványi elemek * nézetem szerint - a részjogos:it\ ' nyu földm.agántula.jdon uj formáját képviselik. Ennek az uj tulajdonjogi rormának az alapja“a tswben kialakult uj társadalmi viszonyok. Ez a-5-Eng. Bérezi, 60 pld. 545.