Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
tulívjdonjögi forint a vaíd ...ságot, a tsz-i termelési viszonyokat tükrözi Sere a aspiráns, már idézett cikkében, ennek a kialakuló földraagántülaj do: formának jelölésére "a termelőszövetkezeti tag földtulajdona" elnevező használja annak érzéklésére, hogy itt valami ujjal állunk szemben, ame éppen azért, me: t a magántulajdon főbb jellegzetességeit már nem vie 1 közelebb áll a társadalmi tulajdon kategóriájához. Tény az, hogy nem a elnevezés a döntő, hanem ennek az átalakult tulajdoni formának a tart-, ma, de há nevet kell adni valamely kategóriának, ezt úgy válasszuk hogy a nóv is legalább némileg tükrözze a mögötte álló tart- Imát azt, hogy melyik tulajdonjogi kategóriához tartozik a kirdokuló átm^uj forma* Az uj forma elnevezését illetően döntő az, hogy a tulajdon/-' burákban ölég megmaradt elemek melyik tulajdonjogi kategória jellegzct. segeit viselik. Minthogy ezek az elemek egyéni jogosítványa. jellegzcv: séggel rendelkeznek, nézetem szerint "a részjogositványu földmag án ti 1; dón" elnevezés tártálomtükrözőbb, mint az irodalomban eddig javasolt elnevezések. A szocializált földtulajdoni rész jogos "földj áradék" cinrén ve; anyagi részesedése keletkezésében, forrásában és tartalmában nem az abszolút földjáradéknak valamiféle változata, hanem a részjogositványu földmagántulajdon szimbolizál ás ára szolgáló, jelentéktelen mértékben materializált, nagyobb részben élő személyes munkán alapuló jövedelemrészesedés, amely ennélfogva kizsákmányoló jellegű elsajátításnak non tekinthető. A részjogositványu földmagántulajdon további önkéntes átalakítása, a tagnál nég meglévő részjogosultsági elemek-fokozatos szocializálásává megy végbe, s ennek kapcsán a materializált korábbi munka elismerése szimbólumaként szereplő "földjáradék" is megszűnik azokkal az áruja illetve mortis causa funkcionáló részjogosult sági elemekkel együtt, lyek a szocialista tulajdonjog tartalmával ellentétben vannak. Mindezek azt bizonyítják, hogy a munkásosztály szövetségese, a dől : parasztság kisárutermelő magántulajdonának államosítással való kisajá. titása-a földhasználati viszonyainknak a termelőszövetkezeti jogviszo. átalakító hatása követkéztében-nemcsak ellentétes volna a marxi zmus-i nizmus elméletével, de nem is szükséges. Ezt a földtulajdonjogot csak tulajdonos meggyőzésével, a nagyüzemü -termelőszövetkezeti gazdálkodás gasabb anyagi és kulturális jólétet biztositó fölényének gyakorlati zékelésével lehet önkéntes elhatározás alapján fokozatosan átalakítani! Ennek első lépcsőfoka a dolgozó parasztnak a tsz-be lépésével egyes jogosultságainak önkéntes szocializálása. A tsz javára önkéntesen t dalmasitott részjogosítványok és elemek a társadalmi tulajdonj'ogn:J/ n valami uj formáját alakítják ki, hanem a részjogosítványok azociulia tartalommal való telítődésével ezek Önállósulása megy végbe. A tagnál megmaradó resS'jogo sült sági elemek további fokozatos és Önkéntes társ dalmasitása pedig végeredményben egységbe foglalja az addig önállósu és szocialista tartalommal telítődött elemeket és ezzel létrejön a ü. goÍ6 parasztság meggyőződése és ebből folyó önkéntes elhatározása a a isö-be bevitt földekre nézve is az állami szocialista földtulaj d'~ A háztáji földek tulajdonjogi helyzetének vizsgálata kapcsán hasonlc eredményekre jutunk. A háztáji földek tulajdonjogi viszonyai nagyira egészben azonosak á termelőszövetkezeti tagoknska termelőszövetkezet, közös gazdálkodásba adott földjeinek tulajdonjogi viszonyaival, Elégii azzal a különbséggel, hogy a visszatartott háztáji föld tulajdonjogi .V C Z J ,-6-6o pld. 546.Eng. Bérezi,
