Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

-4-a/ Termelőszövetkezeteinkben kialakulóban lévő termelési viszonyok, amelyek döntő mértékben tulajdoni viszonyok, nem a termelés alapját tevő földtulajdoni viszonyok teljességére, hanem azok egy részére, nevezetesen a föld, mint alapvető termelési eszköz társadalmi használatára épülnek fel. A termelőszövetkezetben kialakult termelési viszonyok szempontjából nem a tulajdonjog intézményének a teljessége a döntő, hanem a földhasználattal kapcsol; tos azoknak a földtulajdoni részjogos'itv nyoknak a társadalmi kezelésbe vétele, amelyeknek gyakorlása a közösre érdekében szükséges, s amelyeknek segítségével fokozatosan végbemehet az alap átalakulása, létrejöhet annak szocialista tartalma, amely a tár; sadalom egészének szolgálatával egyben a tsz^be tömörült dolgozó parasztság anyagi és kulturális jólétének megteremtésére is vezet. A mező' gazdaság szocialista átalakítása területén tehát a tulajdonjog intézményének a szerepe lényegében másodlagossá válik és elsődlegessé a tulaj I jog egyik-másik részjogosítványának társadalmi kezelésbe vezele s szócl alista tártaiéinál való megtöltése, szolgálati szerepének kifejlesztése lesz. S amint a használati jogosultság társadalmasítása is a dőlgo parasztok önkéntes elhatározásán alapul, ugyanúgy a fokozatosság elvéne gyakorlati érvényesülésével - a tsz- tagok önkéntes elhatározása lesz a alapja a tagoknál még megmaradt tulajdoni részjogosdtványi elemekről vx lemondásnak is, s ezzel a tsz -be bevitt földek tulajdonjogának állami szocialista tulajdonná való átalakításának*illetve a tagoknál megmaradt részjogosítvány! elemek társadalmasításának is.

Azt a folyamatot elemezve, amely a kisárutermelő földtulajdonjog részjo

gositványainak szétválasztásával a termelőszövetkezetbe való belépéesel végbemegy, a következőket kell megállapítanunk:

A tsz -i tagság létrejöttének egyik eleme a belépő dolgozó paraszt önkéntes elhatározása. A tagsági jog s ezzel a tsz -i jogviszony keletkeze sének pillanatában jogi érvényt nyernek az alapszabályból folyó önként vállalt kötelezettségek, köztük alföld közös használatba adására vo'notkozó" kötelez e 11 s egek is." Az alapszabály rendelkezése alapján társadalmi használat keletkezik a földre vonatkozólag. Ez a használati jog időbeli leg nem esik korlátozás alá, csupán annyiban, hogy a tagsági jogviszony megszűnésével a kilépő tag társadalmi kezelésbe vett használati jogosít ványai is felélednek. A tagsági jogviszony által keletkezett termelőszövetkezeti jogviszony tehát hatást gyakorol a tulajdonjogi részjogost ványokra és a tsz. javára társadalmáéitja mindazokat, amelyekre a termelőszövetkezetnek termelőtevékenysége realizálásához szüksége van.

A tsz. gazdasági és jogi rendelkezése alá kerülnek a birtoklás és a hasz nálat jogosítványai teljes egészükben, a rendelkezési jogosítvány pedig részben: ti. a földterületek elcseréléséro vonatkozó jogosultsági elem. /Lényegében hasonló álláspontot foglal el Seres Imre aspiráns is a Jogtudományi Közlöny 1955. évi lo. számában "llépi demokráciánk földtulajdoni viszonyairól" címmel megjelent tanulmányában./ Az egyéni rendelkezi si jogosítványnak árujellogü elemeire a tsz '-i jogviszony felfüggesztő hatást gyakorol. A termelőszövetkezeti jogviszony kapcsán az egyes tulajdonjogi jogosítványokra vonatkozólag létrejött társadalmasítás sajátos szocializálás- mert ez a tulajdonos önkéntes elhatározásán alapuld tagsági jogon, ilj. tőleg a tsz ^i jogviszonyon alapul. Sajátos szocializálásról van szó azért is, mert a tulajdonos tag a használati jogosul ság gyakorlásában továbbra is résztvesz, de már nem tulajdonosi minőség ben,^ hanem mint a tsz - kollektíva tagja, dolgozó minőségben; sajátosság továbbá, hogy a részjogosítványok társadalmasítása a tagsági jogviszony megszűnésével feloldódik. Végül további sajátossága ennek a társadalmai

Eng. Bérezi, 60 pld. 544.