Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
-3-a tőkés magántulajdont, a fogyasztási javakra nézve pedig a személyi tulajdont /73.o./. Az általános korlátozás mellett, amely a magántulajdon minden formájára vonatkozik, a népi demokráciák tulajdoni rendszere a magántulajdon egy sajátos formáját is ismeris a részleges magántulaj., dönt, A részleges magántulajdon a föld magántulajdonának a& a formája, amely a tenielőszövetkezeti csoportokba és a termelőszövetkezetekbe bevitt földre nézve áll fenn. Ez a magántulajdoni forma lényegesen különbözik az egyéni gazdálkodás körében ismeretes magántulajdoni formáktól. A részleges magántulajdon körében - kisebb vagy nagyobb mértekben - már megszűnnek a magántulajdonból folyó egyéni birtoklási, használati és re-, delkezési lehetőségek és a termelőszövetkezetek magasabb formájában a magántulajdonnak már csupán bizonyos - tartalmukban lényegesen átalakul-, maradványai élnek. A jegyzet részletesen kifejti, hogy az egyes tulajdonjogi jogositványok miként oszlanak meg afoTdnagásitulajdonos tag és a tsz között s ezek a jogositványok hogyan érvényesülnek /81. és köv.ol. A fölájogi jegyzet szerint a kisárutermelők földtulajdona a meggyőzés eredményeképpen fokozatosan átalakul és a tulajdonos akaratából egy későbbi időpontban .reg fog szűnni. A földmagánt.:1 aj donnák ez az átalakulása döntő mértékben a tsz -be belépéssel történik meg. A magántulajdon régi formáját az önkéntes társadalmasitás viszonylag magas foka szinte szétfeszíti. A közös szövetkezeti gazdálkodásba adott földre nézve a tulajdonjogból folyó jogositványok.tekintélyes része legalábbis szünetel, a háztáji gazdaság földjére nézve pedig a magántulajdon személyi tulajdonná alakul át /37.old./. A tsz -be bevitt földekre nézve "a társas gazdálkodás alatt álló magántulajdon"-i forma jön létre, am«. I- • lyel kibővül a népi demokráciában a magántulajdon eddig ismert két formája. A jegyzet hangsúlyozza továbbá, hogy a társas gazdálkodás alatt álló magántulajdon minden esetben a kisárutermelő magántulajdon álatokul ás aval jön létre /38.old./. A tulajdonjogi és a földjogi jegyzet lényegében azonos eredményié jut, amikor a népi demokráciák földtulajdonjogi viszonyainak elemzése alapja', megállapítja, hogy nem elégséges a magántulajdón körében annak két formájáról beszélni csupán, minthogy a tsz -i közös gazdálkodásba a tagok által bevitt földek tulajdonjogi viszonyainak átalakulása kapcsán egy olyan tulajdonjogi forma van kialakulóban, amely lényegesen eltér a föld ti la j dón kis árutermelő tulajdonjogi formájától. Ezt az uj tulajdon jogi formációt a tulajdonjogi jegyzet "részleges magántulajdon", a följogi jegyzet pedig "társas gazdálkodás alatt álló magántulajdon" elnevezéssel jelöli meg. Mindkét jegyzet meg állapítása azonos abban is, hogy ez az uj magántulajdoni forma a kisárutermelő magántulajdon átalakulásával jön létre. A népi demokratikus államok földjogi irodalmában a tsz-be bevitt földek tulajdonjogi viszonyait illetőlen., többféle nézet alakult ki. Ezek a nézetek már egyszer megvitatás tárgyaként szerepeltek a polgári jogi szekciónak Budapesten ,ez év február havában tartott ülésén,Medve Zsigmond előadásáb-n felvetett tézisek kapcsán. Végleges álláspont azonban nem alakult ki,főként a tsz-be bevitt földek tulaj onjogi formájának elnevezését illetően. Teljesen egyetértek a földjogi jegyzet ama megállapításával /38.old./, hogy "a földtulajdonjog szocialista átalakulása, ha kisárutermelő tulajdonáról van szó, a földhasználati jogosultság önkéntes szocialista átalakulása segítségével megy végbt, vagyis a tulajdon részjogosultság.nak megoszlásávalt a szocialista használati jogosultság fokosatosan kiszorítja az egyéb, árujellegü magánkisajátitásra irányuló részjogosu1 Ságokat". Eng. Bérezi, 6o pld. 543.
