Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

-2«

tehát földtulajdoni jogviszonyaink alapjaiban eltérnek a szovjet föl lajdoni jogviszonytól, a szovjet irodalom eredményei számunkra főkér. perspektivikusak. Ennek ellenére mégis számos területen nyerünk utmu tatást belőlük átmeneti viszonyaink megoldásához. A jegyzet szerzője az alapvető hazai és csehszlovák /Knapp V./ tulajdonjogi munkákon és hazai földjogi cikkeken kivül a szovjet irodalomból Kazancev-Ruszkol földjogi tankönyvét, valamint Kalandze és Ruszkol egy, illetve két t nulmányát használta fel.

A jegyzet tipográfiailag zsúfolt, nem eléggé áttekinthető. ^ szerző áttekinthetőséget fokozhatta volna azzal, hogy az egyes §-ok pontokb szedett alcímeit a szöveg elején mindannyiszor megismétli, Dz didákt. szempontból is célszerű lett volna.

A jegyzet fő erénye a tömör és világos fogalmazá&Bs bizonysága annak hogyan lehet röviden sokat mondani, A tömörség azonban a hallgatók zí mének az anyag megtanulását teszi nehézzé. Ez részben hátránya és ele nye is a jegyzetnek. Döntőbb súlyú az, ami előny belőle: az ti., hog; rászorítja a hallgatóságot az előadásokon való aktiv részvételre.

Külön ki kell emelni a jegyzet tudományos színvonalát, s azt, hogy un felel az egyetemi jegyzettel szemből támasztott követelménynek: probit fláttató és problémamegoldó. Az oktató„munkához is nagyon jó vezérfom 'éé a gyakorlat emberei is haszonnal forgathatják. Fogyatékossága, hog egyes részei elnagyoltak /jogágazati kérdés» történeti rész/, másutt pedig feleslegesnek látszó anyagot /házingatlanra vonatkozó szabályod tárgyal, ismét másutt rendszertani szempontból kifogásolható és ados marad az egyes kérdések kifejtésével /a részletkérdéseknél mutatok rú Kindezek a fogyatékosságok azonban könnyen leküzdhetők és távolról se csökkenthetik a munka jelentős értékét, amellyel méltán sorakozik a legjobb egyetemi jegyzetek közé,

III,

Tézisek.

A következőkben a vita alapjául három fő tornát, nevezetesen:

1. a termelőszövetkezetbe a tagok által bevitt földek tulajdonjogi viszonyait, ezek minősítését és a földjáradék kérdését;

2. a földre vonatkozó személyi tulajdonjog és

3. a termelőszövetkezeti közös gazdálkodásba bevitt földek telekkönyvezésének kérdését javasolom kitűzni, amelyek egyaránt érintik a túla, dón jog és a földjog anyagát.

Előadványom IV. részében a részletkérdésekkel kapcsolatos észrevétele met közlöm.

1. A termelőszövetkezetbe a tagok által bevitt földek tulajdonjogi viszonyai, ezek minősítése és a földjáradék kérdése.

A tulajdonjogi jegyzet szerint :

a népi demokráciák társadalmi berendezkedésének átmeneti jellege tulaj donjogi berendezkedésünkben is megmutatkozik, Az átmeneti helyzetnek megfelelően a népi demokráciák tulajdonjogi-rendje ötféle tulajdoni formát ismer: az állami cs szövetkezeti szocialista tulajdonjogot, továbbá a magántulajdon két formáját: a kis árutermelő magántulajdont és

Eng. Bérezi, 6o pld. 54-2.